Back to top

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

A The Guardian számolt be arról, hogy az NFU szerint a mezőgazdasághoz kötődő károsanyag-kibocsátás háromnegyedét ellensúlyozná az energianövények termesztése során keletkezett szén-dioxod eltárolása.

Az energianövények ezzel Nagy-Britannia második legfontosabb terményévé lépénének elő a búza után.

Az NFU szerint a talaj szerves széntartalmának növelésére ugyancsak szükség van, mint ahogyan a szarvasmarhatartáshoz és a trágyázáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is csökkenteni kell. Nagy-Britanniában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős a mezőgazdaság. ezen gázok túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka az állatállományhoz köthető metángáz és a földekről származó dinitrogén-oxid. A károsanyag-kibocsátás csökkentésében a mezőgazdaság és a repülés jelentik a legnagyobb kihívást.

Minette Batters, az NFU elnöke szerint

a klímasemlegesség 2040-ig történő elérése nehéz, de mindenképpen szükség volt egy ambíciózus tervre, mert egyébként „a társadalom nem bocsát meg a gazdáknak”.

Szerinte a gazdák a legtöbbeknél sokkal jobban megértették, mekkora kihívást jelent napjainkban az éghajlatváltozás. „Mi sokkal több extrén időjárási helyzetnek vagyunk szemtanúi, és ezek jobban is érintenek minket, mert nekünk kint vannak az irodáink” – hangsúlyozta.

Nőtt a szarvasmarhák száma: 870 ezret tartanak belőlük a gazdák

Az utóbbi időszakban több tanulmányban is arra mutattak rá, hogy a fejlett országokban drasztikusan csökkenteni kell a vörös húsok fogyasztását az klímaváltozás feltartóztatása és az élővilág megőrzése érdekében.

Az NFU érvelése szerint ugyanakkor a brit marhahúságazat a nemzetközi átlagnál jobban teljesít klímavédelmi szempontból, és kevésbé intenzív a termelés és kevésbé jellemző, hogy a legelők az erdők rovására terjeszkednének.

A marhahústermeléssel kapcsolatban Batters kifejettte, hogy nem terveznek csökkentést, „mert úgy gondoljuk, a termelés szintjének megváltoztatása nélkül is el tudjuk érni céljainkat”. Annak kapcsán, hogy egyre többen önkéntesen is azt választják, hogy kevesebb húst esznek, Batters azt mondta, ez mindenkinél egyéni döntés, de

„a világ más részein igenis van igény a magas minőségű húsra”.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.