Back to top

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

A The Guardian számolt be arról, hogy az NFU szerint a mezőgazdasághoz kötődő károsanyag-kibocsátás háromnegyedét ellensúlyozná az energianövények termesztése során keletkezett szén-dioxod eltárolása.

Az energianövények ezzel Nagy-Britannia második legfontosabb terményévé lépénének elő a búza után.

Az NFU szerint a talaj szerves széntartalmának növelésére ugyancsak szükség van, mint ahogyan a szarvasmarhatartáshoz és a trágyázáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is csökkenteni kell. Nagy-Britanniában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős a mezőgazdaság. ezen gázok túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka az állatállományhoz köthető metángáz és a földekről származó dinitrogén-oxid. A károsanyag-kibocsátás csökkentésében a mezőgazdaság és a repülés jelentik a legnagyobb kihívást.

Minette Batters, az NFU elnöke szerint

a klímasemlegesség 2040-ig történő elérése nehéz, de mindenképpen szükség volt egy ambíciózus tervre, mert egyébként „a társadalom nem bocsát meg a gazdáknak”.

Szerinte a gazdák a legtöbbeknél sokkal jobban megértették, mekkora kihívást jelent napjainkban az éghajlatváltozás. „Mi sokkal több extrén időjárási helyzetnek vagyunk szemtanúi, és ezek jobban is érintenek minket, mert nekünk kint vannak az irodáink” – hangsúlyozta.

Nőtt a szarvasmarhák száma: 870 ezret tartanak belőlük a gazdák

Az utóbbi időszakban több tanulmányban is arra mutattak rá, hogy a fejlett országokban drasztikusan csökkenteni kell a vörös húsok fogyasztását az klímaváltozás feltartóztatása és az élővilág megőrzése érdekében.

Az NFU érvelése szerint ugyanakkor a brit marhahúságazat a nemzetközi átlagnál jobban teljesít klímavédelmi szempontból, és kevésbé intenzív a termelés és kevésbé jellemző, hogy a legelők az erdők rovására terjeszkednének.

A marhahústermeléssel kapcsolatban Batters kifejettte, hogy nem terveznek csökkentést, „mert úgy gondoljuk, a termelés szintjének megváltoztatása nélkül is el tudjuk érni céljainkat”. Annak kapcsán, hogy egyre többen önkéntesen is azt választják, hogy kevesebb húst esznek, Batters azt mondta, ez mindenkinél egyéni döntés, de

„a világ más részein igenis van igény a magas minőségű húsra”.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.