Back to top

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

A hét első felében az ország déli és nyugati felén hullott 2 és 7 mm közötti csapadék, néhol kevéssel 10 mm fölött, de a Dunántúl délnyugati részén valamint a Győr – Budapest – Békéscsaba vonaltól északkeletre még 1 mm sem esett.

A talaj legfelső rétegében a legtöbb helyen elegendő nedvesség áll rendelkezésre a repce vetéséhez, valamint az őszi gabonák magágy-előkészítéséhez.

A leginkább száraz talajok északkeleten, a Felső-Tisza vidékén és a Nyírségben vannak. A középső rétegekben azonban a Tiszántúl egészén és Baranya megyében valamint Somogy megye déli részén is jelentős a nedvességhiány, az alsóbb talajréteg pedig országszerte igen száraz.

A hőmérséklet hétfőn még a nyarat idézte 27, 30 fokos maximumokkal, majd keddtől lehűlés kezdődött, és szerdán már 20 fokig sem melegedett a levegő. A minimum értékek is jelentősen visszaestek a hét közepére,

csütörtök hajnalban a fagyzugos völgyekben illetve a száraz, homokos területeken néhol 2 méteres magasságban is fagypont alá csökkent a hőmérséklet,

talajmenti fagyok pedig főként az Északi-középhegység völgyeiben illetve a Kiskunság és a Nyírség területén többfelé is előfordultak.

Zajlik a napraforgó betakarítása, és az Alföldön már megkezdődött a kukorica aratása is. A további éréshez, az optimális szemnedvesség kialakulásához, a betakarításhoz száraz, meleg időjárás lenne az ideális, mely az elmúlt időszakban nagyrészt meg is valósult. A többnyire kellően nedves felső talajréteg kedvező feltételeket nyújt az őszi káposztarepce keléséhez, fejlődéséhez, valamint az őszi kalászosok vetése előtt a talaj előkészítéséhez is, ugyanakkor a gyomosodás is megindult.

Mi várható a hétvégén?

A hét további részében folytatódik a nagyrészt napos, száraz, de az ilyenkor megszokottnál kissé hűvösebb időjárás. Csapadék a hét végéig nem várható, csak az erős hajnali harmat nedvesíti át a talajfelszínt. Napközben száraz lesz a levegő, a legmelegebb órákban 40% alá csökken a relatív páratartalom.

Az éjszakák továbbra is hidegek lesznek, hajnalonként a legtöbb helyen 1 és 5 fok közé hűl le a levegő,

de a fagyzugos helyeken a csütörtökihez hasonló gyenge fagyok is előfordulnak, talajmenti fagyra pedig többfelé számítani kell, főként a környezetüknél kissé alacsonyabban fekvő helyeken vagy száraz, homokos talajok esetén. Napközben a hétvégén már melegszik a levegő, a pénteki 16, 19 fokos értékekről, vasárnap a legtöbb helyen már 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.

Hétfőn változékonyabbra fordul időjárásunk, több lesz a felhő, és délnyugat felől többfelé elered az eső.

A jövő hét első felében az ország nagy részén 5 és 10 mm közötti csapadék valószínű. A felhősebb idővel megszűnik az erős éjszakai lehűlés és a talajmenti fagyok, hajnalonként kevéssel 10 fok fölötti értékek, és napközben is 20 fok körüli hőmérsékletek lesznek jellemzőek.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években

Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években - írta keddi számában a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.

A takarónövények növelhetik a földigiliszták számát

Egy újabb kutatás felfedezte, hogy a takarónövények termesztése és a talajművelés csökkentése megháromszorozhatja a talajban lakó földigiliszták számát, ami egészségesebb talajt eredményez.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Átlagos gabonatermés Szlovákiában

A kalászos gabonafélék idei termése átlagosnak nevezhető Szlovákiában. Igaz ugyan, hogy szeptember végével még néhány kisebb régióban be kellett takarítani a termést, de az országos mutatókon ez lényegében már nem változtat, jelezte a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK).

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.