0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hazai méhlegelők – a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Az előző részt itt olvashatja

Vadkörte

A vadkörte (Pyrus pyraster), más néven vackor (a madárcseresznye mellett) a másik leggyakoribb erdei gyümölcsfánk. Termését a nagyvad és más erdei állatok is szívesen fogyasztják. Elsősorban a dombvidékek és síkságok fája. Száraz tölgyesekben, legelőkön találjuk meg, a zárt felső lombkoronaszinttel rendelkező erdőkben inkább csak a szegélyeken él. Utak szélén hagyásfaként is sok helyen láthatjuk. 15 méternél ritkán nő meg magasabbra. Fája igen alkalmas a faragásra.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő fafaj, ezért elsősorban a déli fekvésű, kitettségű erdőkben, illetve domboldalakban gyakori. A hosszan tartó száraz időszakot is elviseli. Inkább a meszes talajú termőhelyeket kedveli, enyhén szikes talajokon szintén megél. Fiatal korában fél­árnyéktűrő, később határozottan fényigényes. Kérge korán cserepesedik, idős korban le is válik. Hajtása vékony, világosbarna, kopasz és fényes. A rövidhajtásai gyakran tövisben végződnek. Rügye hegyes, kúpos, hónaljrügyei szártól elállóak. Levele kerekded, széle kissé fűrészes. A levéllemez felül fényes, sötétzöld, fonáka világoszöld (1. a kép). Csúcsuk kicsípett tompa hegyben végződik. Virágait tekintve a szirmok fehérek, a portokok felnyílás előtt pirosak-bordók, később feketék (1. b kép). Ezek a rövidhajtásokon fejlődve lombfakadással egy időben (április-május) sátorvirágzatot alkotnak. Termése gömbölyded vagy körte alakú, 20-30 mm nagyságú, éretten sárga. Magja 4-6 mm hosszú, lapított vöröses-feketésbarna. A termésérés ideje szeptember.

Méhészeti jelentősége

Egy virág nyílása 8 napig is eltarthat. A portokok felnyílásához átlagban 15-20 °C-os hőmérsékletet és 60-70 %-os relatív páratartalmat igényel. Nektártermeléséről keveset tudunk, de a dél­előtti órákban bőségesebb. Nektárja a méhek számára könnyen hozzáférhető. Kevésbé látogatják szívesen (a vadalmát, s így a nemes almafajtákat is előnyben részesítik), ez valószínűleg a virág illatának köszönhető. A virágok száma egy fán meglehetősen változó (függ a kortól is), átlagban 8-15 ezer darabra tehető. Helyenként, ahol sok van belőle, figyelemre méltó, mint természetes méhlegelő.

Ültetése, telepítése

A magról nevelt vadkörte a házi körte egyik legkiválóbb alanya, így ilyen szempontból is gondolkodhatunk ültetésén. Célszerű a méhestől távolabb telepíteni (és mindenképpen napos helyre), hogy a vaddisznó a túrásaival ne okozzon gondot a telephelyünkön, ha az külterületen van, esetleg nincs bekerítve. Csemetéi beszerezhetők: Borjád, Bóly, Balatonfüred, Debrecen, Füzér, Igal, Kaposvár, Kapuvár, Kecskemét, Nagyatád, Nagykőrös, Pat, Pilismarót, Sellye, Szécsény, Szentlőrinc, Szombathely települések csemetekertjeiben.

Galagonya

A galagonyák a tavasz második felében, nyár elején virágozva szintén értékes nektárforrást szolgáltatnak méheink számára. Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a szárazabb termőhelyű erdők, legelők nagyon gyakori cserjéje. Középmagas, tömötten ágas, tövises cserje, olykor megnő kisebb, 5-8 m magas másod-, harmadrendű fává is, szabálytalan, szétterülő koronával. Természetes életkora akár 4-500 év is lehet!

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes. Előfordulása a meszes talajokon gyakoribb. Agyag, vályog és homoktalajokon egyaránt megtelepszik. Kérge sötétbarna, keskeny rombusz vagy négyzet alakú pikkelyekre repedezett. Vesszője vörösesbarna, erősen tövises. Rügye szórt állású, tojásdad alakú, vörösbarna színű, kopasz. Levele szintén tojásdad alakú, mélyen tagolt, többnyire osztott, 3-5 hasábúak (2. a kép). A levél válla ék alakú. A hímnős virágok fehérek (2 b. kép), 8-15 mm szélesek, dús bogernyőkben (bugában) nyílnak, egybibések, erős, intenzív, esetleg kissé kellemetlen illatúak (a körtére is jellemző trimetil-amin tartalom miatt). Az egy bibeszál szabadon áll ki a vacokból. Tövénél gyűrű alakú nektárium választja ki a nektárt. Termése gömbölyded vagy tojásdad alakú, vérpiros színű almatermés, mely egymagvú. A mag elliptikus, barázdált felületű, sárgás színű.

Méhészeti jelentősége

A glükózt és fruktózt tartalmazó nektárját a dolgozó méhek könnyen ki tudják szívni. A virágát május-júniusban 2-3 héttel előbb hozza a cseregalagonyánál, így ahol a termőhely mozaikossága miatt például mindkét faj nagy tömegben megtalálható, egy hosszan elnyúló méhlegelőt biztosíthat. Egy-egy helyen áthatolhatatlan összefüggő cserjéssé alakulhat, rengeteg virággal, akár két hétig is eltarthat virágzása. Korábbi nektárvizsgálatok eredményei: egy virág által kiválasztott nektármennyiség 0,30-1,84 mg között ingadozik; 0,56 mg az átlag naponta, 77,4 %­ cukortartalommal! 1 hektáron – 204 cserjét, illetve fát számítva – 58, 2 kg képződik, mely 34,9 kg méznek fel meg. Tehát kis mennyiségben akár pörgethető fajtamézet is ad. Ez nyilván nagymértékben függ az időjárási, klimatikus körülményektől.

Cseregalagonya

A cseregalagonya (Crataegus laevigata) vagy kétbibés galagonya a kevésbé száraz erdőkben, főleg gyertyános tölgyesekben fordul elő. 3-4 méterre megnövő cserje vagy kis fa. Élő­sövényként is alkalmazható.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Csapadékosabb, párásabb termőhelyeket kedveli. Fél­árnyéktűrő, életfeltételeit az erdei mikroklíma biztosítja leginkább. Hajtása vörösbarna, kisebb tövisek csak a vessző alsó részén jelennek meg. Rügye szórt állású, tojásdad alakú, vörösbarna színű és kopasz felületű. Levele kevésbé tagolt, mint az egybibés galagonyáé, többnyire csak karéjos, nem osztott (3. a kép). A felső oldala feltűnően fényes. Virága két­ivarú, kétbibéjű (3. b kép). Ötszirmú, fehér vagy rózsaszín, földrajzi fekvéstől függően hazánkban április és június között virít. Termése 10-12 mm-es tojásdad/gömbölyded almácska, mely élénkvörös színű és benne 2 db mag található.

Méhészeti jelentősége

A korai virágzású akácerdőkben, illetve azokhoz közel lehet jelentősége vándorlás esetén. Jó időben 5-10 dkg gyarapodás van róla. Ha az akácmézbe kerül, javítja annak zamatát, különlegesebbé teszi ízvilágát.

Ültetésük, telepítésük

A galagonyák méhészetek környékén akár élősövényként is alkalmazhatók, természetes védelmi rendszert biztosítva például a vad vagy más betolakodók ellen. Lassú növekedésük miatt fájuknak szövete nagyon sűrű, fájuk nehéz, kemény. Igen magas a fűtőértéke, akkora hőt termel, hogy még a vasat is képes megolvasztani. A két galagonyafaj együttesen egy hosszan elnyúló, értékes méhlegelőt biztosít munkásméheink számára. Az egybibés galagonya csemetéi beszerezhetők: Borjádról, Egeraljáról, Füzérről, Gyuláról, Hajósról, Kaposvárról, Kapuvárról, Kecskemétről, Nagykőrösről, Sopronból és Veszprémből. Cseregalagonya magot Gyuláról lehet beszerezni, csemetetermesztésével kevésbé foglalkoznak.

Természetesen sok más fa- és cserjefajt lehetne még itt a téma keretein belül ismertetni, melyeknek a fenológiája a tavaszi időszakhoz kapcsolódik. Elsősorban most azok a fás szárú növények kerültek sorra, melyek nagyobb tömegben fordulnak elő hazánkban és jelentős méhészeti értékkel bírnak. Írássorozatom következő részében a nyár eleji aszpektus legfontosabb fás hordásnövényéről, a fehér akácról lesz szó.

Az előző rész itt olvasható.

(Folyt. köv.)

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

 

Forrás: Méhészet