Back to top

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

A rendezvény célja, hogy az élelmiszer-feldolgozás, az infokommunikációs technológiák, valamint a fejlett gyártás és automatizálás üzleti, kutatás-fejlesztési és kormányzati szereplői között olyan együttműködések, közös projektek jöjjenek létre, amelyek

segítik a közép-európai régión belüli ipari fejlesztéseket és a résztvevők bekapcsolódását a már kialakult európai hálózatokba.

A közlemény szerint Szabó István, az NKFI Hivatal elnökhelyettese előadásában kiemelte, hogy az élelmiszer-technológia területén az új megoldások kifejlesztése az ipari és kutatóhelyi együttműködésekre építve lehet eredményes.

Az agrár-élelmiszer témájú projektek támogatása kiemelt cél, miután az S3 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában rögzített hat ágazati prioritás közül kettő is kötődik ehhez a területhez. Hazai és uniós forrásokból 2010 óta csaknem 40 milliárd forint gazdaságfejlesztési és innovációs támogatás jutott erre a területre - hangsúlyozta.

Az NKFI Hivatal elnökhelyettese hozzátette:

a hazai vállalkozások és kutatóhelyek nemzetközi kapcsolatainak erősítésére is nagy szükség van.

Az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken a hazai kutatóhelyek és vállalkozások 143 pályázat keretében eddig mintegy 22 millió euró ( több mint 7 milliárd forint) támogatást nyertek el az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramjának pályázatain, többnyire nemzetközi konzorciumokhoz csatlakozva. Ezzel a teljesítménnyel az agrár-élelmiszer terület magyar szempontból az egyik legeredményesebb a keretprogram pályázatain.

A 2021-től induló Horizont Európa keretprogram még hangsúlyosabban támogatja majd a különböző szektorok, így például az élelmiszeripar és az infokommunikáció együttműködéseit, ezért fontos az ilyen típusú gondolkodásmód terjesztése és a programra való hazai felkészülés - jelezte.

Sebők András élelmiszeripari innovációs szakértő, a rendezvény szakmai vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy

a különböző iparágakban felhalmozott tudás együttes alkalmazásával, az Ipar 4.0 és a digitalizáció területéről származó megoldások beépítésével jelentősen javíthatók az élelmiszer-feldolgozás technológiái,

valamint az élelmiszer-feldolgozási folyamatok hatékonysága, rugalmassága, fenntarthatósága is. Mindez magasabb színvonalú élelmiszerbiztonságot, egyenletesebb élelmiszerminőséget és szélesebb élelmiszerválasztékot eredményez, széles körben elérhető információt biztosítva a fogyasztó számára az élelmiszer eredetéről és előállításáról. Az új megoldások alkalmazása az energia, a víz, a nyersanyagok és csomagolóanyagok hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul, így csökkentve a környezeti terhelést - olvasható a közleményben.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.