Back to top

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

A kaffer szarvasvarjú Afrikának a Szaharától délre eső területein honos. A szavannák lakója, az őserdőket és a nagyobb kiterjedésű erdőket, valamint a sivatagokat elkerüli. Nagytestű madár, hossza mintegy 110 cm, testsúlya pedig közel hat kilogramm. Szinte az egész madár fekete, noha repüléskor láthatók fehér szárnyfoltjai. Mindkét nemnek piros a csupasz toroklebenye, de a kisebb termetű tojóéban lilás foltok is lehetnek.

Fotó: Kovács Zsolt
A kaffer szarvasvarjú a természetben leginkább 2-12 fős csoportokban él. Az egyedek szinte egész nap a földön tartózkodnak, s gyalogolva keresik meg a kisebb állatokból – rovarokból, kígyókból, gyíkokból, teknősökből, kisemlősökből – álló táplálékukat.

A költési időszakban különösen agresszívak, ilyenkor még az oroszlánnak is nekimennek!

Csak a domináns pár költ, ám a fiókák felnevelését fajtársaik is segíti. A felnövekvő egyedek közül elsősorban a tojók hagyják el a csoportjukat, hogy másik hordához csapódjanak. A tojásrakásra élőhelytől függően október és január között kerül sor. A tojó két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az idősebb fióka ugyanis három-négy nappal előbb kel ki, mint a testvére, így jóval erősebb annál. A nagyobb fióka hangsúlyosabban követeli a táplálékot, ezért a kisebb többnyire már az első héten elpusztul. A fiókák kikeléskor magatehetetlenek és csupaszok, de gyorsan nőnek. Mintegy három hónaposan repülnek ki. A kaffer szarvasvarjú hosszú életű madár, fogságban akár 40 évig is élhet.

Mivel a kaffer szarvasvarjú rendkívül intelligens, ezért nem szabad kis helyen, ingerszegény környezetben és magányosan tartani.

Létszükséglet számára a nagy alapterületű, ám magas röpde, és természetesen egy fűtött házikó. A voliert füvesítsük, és megfelelő ülőrudakat is helyezzünk el benne. Mivel télen is – ha nem különösebben zord az időjárás – szívesen tartózkodik a külső röpdéjében, ezt az igényét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Írásunk Kovács Zsoltnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.