Back to top

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

A farkashoz hasonló kutyák sokkal önállóbbak és igyekeznek inkább egyedül megoldani az eléjük kerülő problémákat, minthogy segítséget várnának a gazdáiktól. A kísérlethez három fajtát választottak ki: a csehszlovák farkaskutyát, a labradort és a német juhászkutyát.

A farkaskutyák családfájába kevésbé avatkozott be a mesterséges szelekció, mint a németjuhászokéba, míg a labradoroknál ez számottevő tényező.

A kutatáshoz 56 önkéntes kutyát használtak. A kísérletek előtt megfigyelték őket a szokásos környezetükbe is, így kizárható volt, hogy valamelyik ebet például terelésre képezték volna ki, ami befolyásolta volna a vizsgálat eredményét.

A kísérlethez a kutyáknak megtanították, hogy a földre helyezett lefordított fedő alatt élelem van, amit könnyen megszerezhetnek. A kísérletben részt vevő ebek 77 százaléka sikeresen vette ezt az akadályt, ők a második körben is részt vettek. Ekkor a fedőt a földhöz rögzítették, így a kutyák önállóan nem tudtak hozzájutni az alatta lévő jutalomfalathoz.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, melyik kutya kér segítséget a jelenlévő embertől: ehhez azt vizsgálták, felveszi-e vele a szemkontaktust, illetve milyen sokáig tartja azt.

A csehszlovák farkaskutya nemcsak külsejében, de viselkedésében is hasonlít a farkasra
A csehszlovák farkaskutya nemcsak külsejében, de viselkedésében is hasonlít a farkasra
A terelőkutyáknál munka közben fontos a szemkontaktus, ezért volt fontos kizárni az ilyen kiképzést kapott ebeket a kísérlet elején.

A csehszlovák farkaskutyák kevesebb, mint egy másodpercet nézték a gazdájukat, míg a labradorok akár 4,5 másodpercig is tartották a szemkontaktust. A kutatók azonban megjegyzik, hogy

mindegyik fajta sok időt töltött azzal, hogy önállóan oldja meg a feladatot:

bámulták és szaglászták a fedőt. Ez alapján a tudósok kijelentették, hogy a kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett fajták sokkal inkább a farkasokhoz hasonló viselkedést mutatnak, mint a többiek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.