Back to top

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

A farkashoz hasonló kutyák sokkal önállóbbak és igyekeznek inkább egyedül megoldani az eléjük kerülő problémákat, minthogy segítséget várnának a gazdáiktól. A kísérlethez három fajtát választottak ki: a csehszlovák farkaskutyát, a labradort és a német juhászkutyát.

A farkaskutyák családfájába kevésbé avatkozott be a mesterséges szelekció, mint a németjuhászokéba, míg a labradoroknál ez számottevő tényező.

A kutatáshoz 56 önkéntes kutyát használtak. A kísérletek előtt megfigyelték őket a szokásos környezetükbe is, így kizárható volt, hogy valamelyik ebet például terelésre képezték volna ki, ami befolyásolta volna a vizsgálat eredményét.

A kísérlethez a kutyáknak megtanították, hogy a földre helyezett lefordított fedő alatt élelem van, amit könnyen megszerezhetnek. A kísérletben részt vevő ebek 77 százaléka sikeresen vette ezt az akadályt, ők a második körben is részt vettek. Ekkor a fedőt a földhöz rögzítették, így a kutyák önállóan nem tudtak hozzájutni az alatta lévő jutalomfalathoz.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, melyik kutya kér segítséget a jelenlévő embertől: ehhez azt vizsgálták, felveszi-e vele a szemkontaktust, illetve milyen sokáig tartja azt.

A csehszlovák farkaskutya nemcsak külsejében, de viselkedésében is hasonlít a farkasra
A csehszlovák farkaskutya nemcsak külsejében, de viselkedésében is hasonlít a farkasra
A terelőkutyáknál munka közben fontos a szemkontaktus, ezért volt fontos kizárni az ilyen kiképzést kapott ebeket a kísérlet elején.

A csehszlovák farkaskutyák kevesebb, mint egy másodpercet nézték a gazdájukat, míg a labradorok akár 4,5 másodpercig is tartották a szemkontaktust. A kutatók azonban megjegyzik, hogy

mindegyik fajta sok időt töltött azzal, hogy önállóan oldja meg a feladatot:

bámulták és szaglászták a fedőt. Ez alapján a tudósok kijelentették, hogy a kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett fajták sokkal inkább a farkasokhoz hasonló viselkedést mutatnak, mint a többiek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.