Back to top

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

A Kúttói-parkerdő korábban balesetveszélyes, szemetes, leromlott állapotú volt, bozótosnak látszott. A Ferihegyi Repülőtérre vezető út és a Vak Bottyán utca közötti területen a Pilisi Parkerdő tervei alapján először elszállították az illegálisan elhelyezett mintegy 150 köbméter, azaz 12 teherautónyi kommunális hulladékot, majd az idős, rossz állapotú faegyedek eltávolítását követően elvégezték a parkosításhoz szükséges földmunkákat és facsemetéket ültettek.

A terület megújítása során 2-3 méter magas fákat is telepítettek; többségük őshonos hárs, nyár és juhar, de tölgy, nyír, dió és szil, illetve cserje fajok is kerültek a parkerdőbe.

Az egykori kiserdő közjóléti funkciókkal bővült. A kispesti önkormányzat 20 millió forintos támogatásából megvalósult fejlesztés során a sétaút-hálózat mellett 500 méter hosszú futópályát létesítettek. Az erdei sportolást kis focipálya, tollaslabdapálya, pingpongasztal és edzőpark teszi teljessé. A parkerdőben a gyerekek számára játszóteret hoztak létre, e mellett kutyafuttató, asztalok és padok kerültek a megújított területre.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A parkosítás során egyfelől megőrizték a zöldterületet, másfelől figyelembe vették a széles körű és intenzív használattal kapcsolatos igényeket., hangsúlyozta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója az átalakításról.

A Kúttói-parkerdő fenntartásában a Pilisi Parkerdő mellett a kerületi önkormányzat is szerepet vállal.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő és a fővárosi kerületek együttműködésében már számos városi erdőterület megújult , vagy kibővült közjóléti funkciókkal a közelmúltban. Így például a II. kerületi Szépvölgyben és a hűvösvölgyi Nagyréten, a pestlőrinci Halmi-erdőben, valamint Rákosmentén a Keresztúri-erdőben történtek ilyen fejlesztések.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.