Back to top

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

A dinamikus csontnövekedéshez gyors szövetgyarapodás és sejt-differenciálódás szükséges, valamint ilyenkor a porc- és csontszövet mellett a vérerek is fejlődnek.

Az agancs elcsontosodásához fontos a megfelelő mennyiségű ásványi anyag, amit a szarvas nem képes csupán tápanyagfelvételkor fedezni.

Ezért a szervezetében további kalcium és foszfor szállítódik át a szegycsontból, bordákból, illetve a gerincoszlopból az agancsba.

Ez az oszteoporózisos jelenség, vagy a csontokat meghatározó elemek testen belüli átcsoportosítása főként a bőgést megelőző időszakban megfordul, és az agancs letisztítását megkezdve, az állat szervezete a táplálék és tápanyagbevitel segítségével visszapótolja ezekről a területekről az ásványi anyagokat a csontokba. Ezt a folyamatot nevezik ciklikus fiziológiás oszteoporózisnak.

Minden este bánva bánják,
Hogy e vada mér’ kivánják,
Mért is Űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.
Mégis, mégis ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka,
Mint madarat az árnyéka.

Arany János: Buda halála 6. ének

Az bika agancsának méretéből, szárainak hosszúságából és vastagságából elágazásaiból megközelíthetően meghatározható a szarvas kora. Egy átlagos agancsfejlődés során az első évben csak egy-egy szár fejlődik (csap), a következő évben azonban már a közbeeső fokozatokat (villásak) átugorva, akár hatos agancs is fejlődhet. A bika a legjobb éveiben, a kulminációs időszakában hozza a legerősebb, legkifejlettebb agancsát, majd ahogy öregedni kezd, egyfajta hanyatlás kezdődik az agancs méretét illetően állat elkövetkező éveiben, ilyenkor a szarvas már gyengébb fejdíszt visel, vagyis ahogy a vadásznyelv mondja: „a bika visszarak”.

Az agancs évenkénti regenerálódása, illetve az agancs-ciklus szorosan összefügg a világosság és sötétség óráinak változásához.

Ahogy a tél az évéghez közeledik, és a nappalok hosszabbodni kezdenek, a szarvasbika lehullajtja előző évi fejdíszét. Ezt követően néhány nappal már meg is indul az új agancs képződősének folyamata, amely mintegy 120 nap alatt éri el teljes kifejlettségét. Ebben a periódusban rendkívül intenzív szövetgyarapodás, és az erőteljes növekedés a napi 1 centiméteres sebességet is elérheti. Az agancs a nyár folyamán elcsontosodik, majd az agancsot borító bőr (barka) elhal.

Ezt követően kezdődik meg a tisztítás folyamata, amikor is a bikák az agancsról elhalt barkát a fákhoz, annak ágaihoz odadörgölve igyekeznek ledörzsölni.

A szaporodási időszakra, vagyis a bőgésre, a kész aganccsal a fejükön, szerelemmel fűtve próbálnak minél több tehenet beborítani. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb-nagyobb összetűzések a bikák között, ami megesik, hogy harcba csúcsosodik ki. Az ilyen esetekkor a két dalia egymásnak nekimenve, agancsukkal igyekeznek eltolni a másikat, erejüket fitogtatva vetélytársukkal szemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.