Back to top

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Halápi Nándor és Máhig József közösen mutatták be az intézményt
Halápi Nándor és Máhig József közösen mutatták be az intézményt
Debrecen-Pallagról 1955-ben került Szegedre az erdészoktatás, s bár az 1980-as évek elejéig mezőgazdasági osztályuk is volt, az oktatás gerincét az erdészet adta. „Az Alföld ezen részén alacsony az erdősültség, ezért is kellett ide az iskola” − indokolta a helyválasztást Máhig József igazgató. Elsősorban technikusokat képeznek, középvezetőket nevelnek ki, közülük sokan folytatják felsőfokon a tanulmányaikat. Az idén végzett osztály 27 tanulójából 18 továbbtanul, ők úgy vélik, főiskolai, egyetemi diplomával biztosabb a helyük a munkaerőpiacon.

Az intézmény vezetői, munkatársai kiváló kapcsolatokat ápolnak a szakmai szervezetekkel, amelyektől pozitív visszajelzések érkeznek az oktatás színvonaláról. „Kis iskola vagyunk, 250 diákkal. Ha egy tanuló neve elhangzik a tanáriban, majdnem mindenki tudja, kiről van szó” − hangsúlyozta a szakember. A továbbiakban is szeretnék megtartani ezt a családias légkört. Ebben kulcsszerep jut a nevelőtestületnek, akinek szintén célja, hogy gondozzák a tehetségeket, a lemaradókat pedig felzárkóztassák.

Elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyékből érkeznek, de jönnek távolabbról is, és egyre több szegedi fiatal választja az intézményt.

„Több mint hatvan éve képzünk erdész technikusokat, híre van az iskolának”

− meséli Halápi Nándor, aki 1982-ben érkezett az intézménybe, s azt 1997-től két évtizeden keresztül vezette.

Sok tanulónak már a nagyapja is idejárt, nemzedékek nőttek fel az iskola falai között. Az erdészetek mellett a vadászat területén vagy a nemzeti parkoknál találnak megélhetést. Generációváltást élünk a szakmában, nincsen elhelyezkedési probléma.

„Az iskolánk betartja a tantervben előírtakat, de mindig sikerül valami pluszt is hozzátennünk” − jegyezte meg Máhig József. Azon igyekeznek, hogy az intézményből kikerülőknek legyen szakmai becsülete a munkahelyükön. Végzett technikusokat csak hagyományos erdésziskolákból keresnek a gazdaságok. Ezek az intézmények képesek a megújulásra, ugyanakkor erdőmérnök tanárokkal dolgoznak, akik nem csak értik a szakmát, hanem annak elkötelezettjei is.

„A duális képzést nem az erdész szakmára találták ki” − nyugtázta az igazgató, mondván a kerületvezető erdészek túlterheltek, nincsen idejük arra, hogy diákokat pártfogoljanak. Ugyanakkor a gazdaságokban szívesen látják az iskola tanulóit.

Az összefüggő nyári gyakorlatokon az ország legszebb helyein fogadják a diákokat, az Alföldről eljutnak domb- és hegyvidéki termőhelyekre is.

A fiataloknak élmény az idősebb erdészekkel együtt járni a rengeteget. Emellett minden évben egy hét tanulmányi kiránduláson vesznek részt, a negyedik év végére szinte bejárják az országot. Ez nemcsak a szakmai fejlődést segíti, csapatépítésnek is kiváló. A tanulmányutakat az iskola finanszírozza, de sokat segít a Kiss Ferenc Alapítvány is.

Egy idő után a közismeretis tanárok is „megfertőződnek” az erdészettel. „A magyar tanárnak erdész magyar tanárnak kell lennie” − idézte elődjét Halápi Nándor. Az erdész irodalomból merítve, a Bársony István Nemzetközi Ifjúsági Prózamondó Versenyen szép eredményeket érnek el tanulóik. Emellett az iskola dalárdája is öregbíti az intézmény hírnevét.

Az iskolából nem csak szakirányban tanulnak tovább a végzősök, lettek jogászok, orvosok vagy éppen művészek is.

Egy ideje a lányok is újra ott mosolyognak az iskola dicsőségtábláján, s szorgalmukkal rápirítanak a fiú diákokra. Többen az országos szakmai tanulmányi verseny győztesei.

„Az elmúlt években az országos szakmai tanulmányi verseny első három helyezettje között mindig volt szegedi diák” − mutatott rá a szakember. A nemes versengés a tanároknak is visszaigazolás. Az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén tanulóik alig hagytak helyet a dobogón más iskolák diákjainak.

Az iskola szakmai és pedagógiai szellemi műhely egyben. Tudják, több munkával jobb eredményt érhetnek el, és ebben a tanári gárda teljes mértékig partner. Az alapítványon keresztül az Alföldi Erdőkért Egyesület munkájában vesznek részt, de a munkatársak többsége tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.

Fontosnak tartják a diákhagyományok ápolását. Augusztus utolsó hétvégéjén a felvételt nyert diákok a felsőbb évesek mentorálása alatt ismerkednek az iskolával, bevezetik őket a diákélet rejtelmeibe.

Az erdészavató Mikulás környékére esik, ennek részeként a vadprémekbe bújt újoncokkal a „keresztapák” hajtás keretében ismertetik meg a belváros nevezetességeit. Szólnak a kürtösök, imitálják a vadászatot, a Kárász utcában sétálgatók nagy örömére. A végzősöket szülők, barátok kísérik a selmeci hagyományokra épülő ballagáson. A tavaszi Kiss Ferenc Napon pedig tudományos vagy tudományosnak tűnő előadásokat tartanak a diákok. A diáknapot maguknak teszik emlékezetessé, a Holt-Maros melletti Gellért Szabadidő Központban sportvetélkedőkkel, horgászással, bográcsozással múlatják az időt.

A generációk kapcsolatának erősítésére hagyományt szeretnének teremteni a tavaly októberben először tartott öregdiák-találkozóból. Múlik az idő, tíz éve már, hogy az 50 éves érettségi találkozó résztvevőit a tanévzáró ünnepélyhez kapcsolódóan megtisztelik.

Saját kürtegyüttes

„Még 2006-ban kérte segítségemet egy tanuló, hogy megalakíthassák az iskolai kürtegyletet. Az első gondolatom az volt, hogy sokba kerül ez számukra, a tanulók azonban csak gyakorlótermet kértek, a hangszert maguk vásárolták meg” − idézte fel Halápi Nándor. Ma közel húsz kürtössel büszkélkedhetnek, a szomszédos zeneiskola igazgatója tanítja őket. Évről évre bővítik repertoárjukat, a heti többszöri gyakorlás gyümölcse a sok felkérés. Műsoraik nemcsak az iskolai rendezvények színfoltjai, de a közeli vadásztársaságok is megkeresik őket. „Az egyik legfontosabb exportcikkünk” – mosolyog a korábbi igazgató.

Alapítvány

A Kiss Ferenc Alapítványt 1990-ben Osztrogonácz János, az iskola volt tanulója alapította. Az alapítvány segít a középfokú oktatás fejlesztésében, a végzett erdészek továbbképzésében, az iskolai rendezvények, szakmai kirándulások támogatásával pedig komoly terhet vesz le az intézmény, illetve a családok válláról. Ma az iskola tanulóinak tizede kap tanulmányi, valamint szociális ösztöndíjat, havi 5-15 ezer forintot. Szakmai kapcsolataik túlnyúlnak az országhatáron. Mindent megtesznek azért is, hogy a végzett erdész technikusok ne csak itthon, de akár külföldön is „kapósak” legyenek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.