Back to top

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

A kínai mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium határozott lépésekkel reagál a már egy ideje a piacon lévő illegális oltóanyagok megjelenésére. Ez kiterjed a saját készítésű, becsempészett, úgynevezett „teszt”-oltóanyagok előállítására, az eladására, valamint alkalmazására is.

Az illegális oltóanyagok előre nem belátható kockázatot jelentenek a biológiai biztonságra,

mivel ezen oltóanyagok hatásosságára vonatkozóan nem végeztek sem teszteket, sem vizsgálatokat. Emiatt még az is előfordulhat, hogy ezen illegális oltóanyagok afrikai sertéspestissel fertőzhetik meg a sertésállományokat, vagyis tovább terjedhet a betegség.

Jelenleg nincs a piacon hivatalosan is engedélyezett oltóanyag az afrikai sertéspestis ellen –

hangsúlyozta a kínai minisztérium. Emiatt minden, az afrikai sertéspestis ellenszereként a piacra kerülő oltóanyag illegálisnak minősül és megsemmisítik a hatóságok. Mind az előállítókat, mind a vásárlókat különösen súlyos büntetésekkel sújtják, az illegális gyártóüzemeket bezáratják, az eladásokból származó nyereségeket pedig lefoglalják a kínai hatóságok.

A kutatók világszerte az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak, de hivatalos oltóanyag még nincs a betegségre. Ugyancsak Kínához kapcsolódó hír, hogy

az ország kicsit visszakozni látszik az Egyesült Államokkal több mint egy éve folytatott kereskedelmi háborúból: nemrég jelentették be a sertéshús pótvámjának felfüggesztését.

Ez, az USA irányába tett gesztuson túl összefüggésben áll azzal is, hogy Kína sertésállományát tavaly nyár óta harmadára csökkentette az afrikai sertéspestis járvány, aminek miatt a sertéshús ára az egekbe szökött, és az ország jelentősen rászorul a külföldi beszállítókra.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ultrahangos riasztó és a jog

Egy alföldi gazda állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa, védendő saját ingatlanát, értékeit, ultrahangos állatriasztókat helyezett üzembe. Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán.

A sertéshús várható világpiaci alakulása

Az elkövetkező évtizedben a sertéságazat helyzete nagymértékben függ majd az ázsiai kereslettől és az ASP alakulásától az Európai Bizottság november végi jelentése szerint.