Back to top

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

A kínai mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium határozott lépésekkel reagál a már egy ideje a piacon lévő illegális oltóanyagok megjelenésére. Ez kiterjed a saját készítésű, becsempészett, úgynevezett „teszt”-oltóanyagok előállítására, az eladására, valamint alkalmazására is.

Az illegális oltóanyagok előre nem belátható kockázatot jelentenek a biológiai biztonságra,

mivel ezen oltóanyagok hatásosságára vonatkozóan nem végeztek sem teszteket, sem vizsgálatokat. Emiatt még az is előfordulhat, hogy ezen illegális oltóanyagok afrikai sertéspestissel fertőzhetik meg a sertésállományokat, vagyis tovább terjedhet a betegség.

Jelenleg nincs a piacon hivatalosan is engedélyezett oltóanyag az afrikai sertéspestis ellen –

hangsúlyozta a kínai minisztérium. Emiatt minden, az afrikai sertéspestis ellenszereként a piacra kerülő oltóanyag illegálisnak minősül és megsemmisítik a hatóságok. Mind az előállítókat, mind a vásárlókat különösen súlyos büntetésekkel sújtják, az illegális gyártóüzemeket bezáratják, az eladásokból származó nyereségeket pedig lefoglalják a kínai hatóságok.

A kutatók világszerte az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak, de hivatalos oltóanyag még nincs a betegségre. Ugyancsak Kínához kapcsolódó hír, hogy

az ország kicsit visszakozni látszik az Egyesült Államokkal több mint egy éve folytatott kereskedelmi háborúból: nemrég jelentették be a sertéshús pótvámjának felfüggesztését.

Ez, az USA irányába tett gesztuson túl összefüggésben áll azzal is, hogy Kína sertésállományát tavaly nyár óta harmadára csökkentette az afrikai sertéspestis járvány, aminek miatt a sertéshús ára az egekbe szökött, és az ország jelentősen rászorul a külföldi beszállítókra.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.