Back to top

Bábolnán járt a japán hercegnő

Kako japán császári hercegnő, a császár öccsének másodszülött gyermeke szombaton megtekintette a Komárom-Esztergom megyei Bábolnán a Lovasmúzeumot, valamint a Nemzeti Ménesbirtok udvarán Nagy István agrárminiszterrel ötösfogaton kocsiztak és lovasbemutatón vettek részt a lovardában.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
Nagy István a látogatás után elmondta, Japán és Magyarország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját és 130 évvel ezelőtt jártak Bábolnán japán követek.

A miniszter hozzátette, Kako hercegnővel azon a teraszon állhattak, ahonnan 1889-ben a császári követek egykor Bábolna legjobb katonalovaiból válogattak az udvar számára. A vendégnek meg is mutatták a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy

a császári udvar lovaiban magyar vér is található.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
A hercegnőt a Lovasmúzeum bejáratánál Nagy István agrárminiszter, Haál Gábor igazgató és Cseri Dávid referens fogadta, majd tárlatvezetésen mutatták be a Lovasmúzeumot, a bábolnai ménes történelmének kiemelt tárgy emlékeit.

A Ménesbirtok bejárati épületének teraszáról megtekintették a száznál több rózsatövet számláló kertet. Nagy István elmondta, immár több mint 230 éve folyik szünet nélkül állami irányítású, minőségi lótenyésztés Bábolnán.

A Ménesbirtok udvarán ötösfogattal megtett kocsizás után a hercegnőt a fedett lovardába kísérték, ahol Haál Gábor igazgató lovászokkal bemutatta az arab, az angol és a Shagya telivéreket.

Nagy István felidézte, hogy a XIX. század fordulóján a császári család galopp lovakat versenyeztetett Budapesten, és napjainkban is van zsoké tanuló Magyarországon Japánból.

Forrás: 
MTI/AM

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Több pénz a hungarikumok gyűjtésére

„Hungarikumaink és nemzeti értékeink olyan eszmei és erkölcsi hátteret jelentenek, amelyek összekötnek bennünket, bárhol is legyünk a világban. Megalapozzák nemzeti öntudatunkat, hagyománytisztelő és hagyományszerető létünket, hozzájárulnak történelmi emlékezetünkhöz – jelentette ki Nagy István a Zala megyei Reziben tartott sajtótájékoztatón.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni.

Korszerű takarmánykeverő épült Baranyában

Több mint egymilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet létesített a növénytermesztéssel, takarmánygyártással és állattenyésztéssel foglalkozó Palotabozsoki Zrt. a Baranya megyei Véménden.

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.