Back to top

Kis helyen is okosan: a lovak életterének kialakításáról

Ma már nem számít ördögtől valónak kimondani; lovaink számos mentális és fizikális betegségéért a modern lótartási technológiák felelősek. Az istállózás, az elégtelen mozgás és szociális élet, a nem megfelelő összetételű és ütemű takarmányfelvétel hosszú távú, és komoly egészségügyi következményekkel jár.

Az ideális képet ismerjük; lovak ménesben, nagy területeken bóklászva, kielégítve természetes élettani igényeiket. Sokan ezt, bár szeretnék, ilyen-olyan okból nem tudják biztosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne is lehetne közelebb hozni lovaik igényeit és a helyi adottságokat.

Elsődleges és nem lehet eleget hangsúlyozni; a lovak társas lények, akik idejük nagy részét legeléssel és vándorlással töltik, ha tehetik.

A szeparált, istállózó tartás, jobb esetben kiegészülve némi „szellőztetéssel” egyéni karámokban, nem követi ezt az igényt. A ló a szabadban és társaságban lehet ló. Egyébként csak egy rab. Hagyjuk kint többedmagával, sem szüksége, sem igénye nincsen a „bekuckózásra” – ez számunkra, emberek számára fontos a komfortérzethez, nem pedig számukra.

Egy példa pataáztató gázló kialakítására
Egy példa pataáztató gázló kialakítására

Helygazdálkodás

Szabadban tartott lovaink is tudnak látványosan „unatkozni”, minél kisebb az életterük, annál inkább nő a semmittevéssel töltött idejük. A víz és élelem rövid úton és könnyen elérhető, innentől kezdve alig-alig marad feladat a napra (legfeljebb némi konfrontálódás a többiekkel, ha túl kis helyen túl sok lovat zsúfolunk össze, ami nem célszerű). Ez eddig még csak fél siker; kint vannak, együtt vannak, de még nincs meg a napi elfoglaltság, a napi „vándorlás-érzés”. Mit tehetünk, ha a területünk nagysága nem teszi lehetővé, hogy kilométereket bolyongjanak?

Külföldön sok kreatív és hasznos példa létezik az úgynevezett folyosós kialakítású élettér-elrendezésekre, magán lótartóknál, lovardákban, és lovak rehabilitációjában egyaránt.

Az elv mindenhol ugyanaz; minél több mozgásra késztetni a lovat. A terület kerítésén belül kialakított különféle folyosós megoldásokkal a megtett távolságok növelhetőek, a lovak nem érik el az etetőt és itatót, pihenőhelyeket, stb. a legrövidebb úton, hanem vándorolniuk kell a különféle helyszínek között. Ezzel többszörösére nő a napi megtett út, és jobban elfoglalják magukat közben, ami jó hatással van a mentális kondíciójukra is.

A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
Sokan csupán műanyag karókkal oldják meg a folyosók, elválasztók kialakítását. Egyrészt ez mobil, esetleg később variálható lehetőséget ad, másrészt ha a lovak igényeit és szokásait hosszabb távon megfigyeljük, lehet, hogy ezen okból is szeretnénk alakítani az elrendezésen később, mielőtt véglegesítenénk az életteret. Egy biztos; mindenképpen érdemes árammal ellátni az egész rendszert, hiszen leleményes lovak mindig akadnak, akik, ha rájuk van bízva, szívesen átrendezik a dolgokat, hogy valamihez rövidebb úton hozzáférjenek.

Mozgásra ösztönzés

A folyosók önmagukban nem elég csábítóak, ha a víz és élelem közel van egymáshoz, vagy egy helyen érhető el csupán. Biztosítani kell, hogy több helyszínt is indokolt legyen felkeresniük, és egy-egy helyen ne töltsenek el sok időt. A víz, sólelő­hely egymástól távol, és a széna több kisebb porcióban való kihelyezése (akár a földre, akár hálóban) elősegíti a vándorlást.

A folyosózással önmagában még nem is értünk a kreatív élettér-alakítás végére. Érdemes a szénát is minél több elfoglaltságot adó módon elhelyezni.

A már említett szénahálóval az evés jellegét kicsit jobban közelíthetjük a természeteshez, hiszen ilyenkor a ló pár szálanként tud csak hozzáférni a takarmányhoz. Kiszórhatjuk a szénát adott területre villahegynyi kis kupacokban is. Olyan kreatív ötletek is léteznek, ahol a hálók egy forgó „ringlispil”-re vannak akasztva, és gyakorlatilag lassan mozognak a ló előtt, amíg az menet közben csipeget belőle.

A variálható talaj-adottságok óriási előnyei a folyosós rendszernek. Rehabilitációban is előszeretettel használják ki a szűkebb utak adta „kikerülhetetlenséget”, így hatékonyan stimulálva a (patkolatlan!) patákat és a mozgás szervrendszerét a folyosók egyes részein létesített kavicsos, köves részekkel, vagy éppen vízátfolyással, homokkal, sóderrel. Az angol Rockley Farm rehabilitációs tevékenységének egyik alappillérét is egy ilyen, változatos talajokkal kombinált, folyosós élettér adja, de a már említett Paddock Paradise élettér-kialakítási technológia ötletgazdája is egy élettanilag helyes körmölés terén szakértővé vált amerikai úriember, Jamie Jackson, aki vadlovak megfigyeléséből levonva következtetéseit, dolgozta ki a koncepcióját, melynek mintájára már Európa-szerte is sok lótartó hely alakította át korlátozott mennyiségű területét a lovak természetes igényeihez közelítve.

Kedvező élettani hatások

A mozgásmennyiség növekedése természetesen rengeteg pozitív fizikai, egészségügyi hatással bír. A lábvégek sokrétű stimulációja (természetesen patkolatlan lovak esetében!) segít a paták egészségének megőrzésében, vagy visszaállításában, valamint a mozgás szervrendszer fejlődésében egyaránt. A kellő mozgás és az igény szerinti szálastakarmány-felvétel jó hatással van az emésztőrendszerre, és elősegíti korunk lovainak népbetegségeinek, mint a gyomorfekély és a kólikás tünet­együttesek, elkerülését. A légzés szervrendszerére is optimálisan hat. Mentális poztívumai is mérhetőek; a szociális kapcsolatok, a kellő mértékű elfoglaltság ki­egyen­súlyozott, pszichésen is egészséges lovakat ad számunkra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.

A minimalista stílus a tyúkólba is beköltözött

Dél-Dakotában a Black Hills tanya húsz kifinomult csirkéje egy csodás tyúkólban él, a madarak lakhelyét ugyanis minimalista stílusban, a modern formatervezés alapján tervezték és kivitelezték.

A vírusfertőzés miatt el kell pusztítani egy Máramaros megyei tyúkfarm állományát

A madárinfluenza vírus megjelenése miatt el kell pusztítani egy tyúkfarm állományát a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen – közölte szerdán a romániai megyei állategészségügyi hatóság (DSVSA).