Back to top

Kis helyen is okosan: a lovak életterének kialakításáról

Ma már nem számít ördögtől valónak kimondani; lovaink számos mentális és fizikális betegségéért a modern lótartási technológiák felelősek. Az istállózás, az elégtelen mozgás és szociális élet, a nem megfelelő összetételű és ütemű takarmányfelvétel hosszú távú, és komoly egészségügyi következményekkel jár.

Az ideális képet ismerjük; lovak ménesben, nagy területeken bóklászva, kielégítve természetes élettani igényeiket. Sokan ezt, bár szeretnék, ilyen-olyan okból nem tudják biztosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne is lehetne közelebb hozni lovaik igényeit és a helyi adottságokat.

Elsődleges és nem lehet eleget hangsúlyozni; a lovak társas lények, akik idejük nagy részét legeléssel és vándorlással töltik, ha tehetik.

A szeparált, istállózó tartás, jobb esetben kiegészülve némi „szellőztetéssel” egyéni karámokban, nem követi ezt az igényt. A ló a szabadban és társaságban lehet ló. Egyébként csak egy rab. Hagyjuk kint többedmagával, sem szüksége, sem igénye nincsen a „bekuckózásra” – ez számunkra, emberek számára fontos a komfortérzethez, nem pedig számukra.

Egy példa pataáztató gázló kialakítására
Egy példa pataáztató gázló kialakítására

Helygazdálkodás

Szabadban tartott lovaink is tudnak látványosan „unatkozni”, minél kisebb az életterük, annál inkább nő a semmittevéssel töltött idejük. A víz és élelem rövid úton és könnyen elérhető, innentől kezdve alig-alig marad feladat a napra (legfeljebb némi konfrontálódás a többiekkel, ha túl kis helyen túl sok lovat zsúfolunk össze, ami nem célszerű). Ez eddig még csak fél siker; kint vannak, együtt vannak, de még nincs meg a napi elfoglaltság, a napi „vándorlás-érzés”. Mit tehetünk, ha a területünk nagysága nem teszi lehetővé, hogy kilométereket bolyongjanak?

Külföldön sok kreatív és hasznos példa létezik az úgynevezett folyosós kialakítású élettér-elrendezésekre, magán lótartóknál, lovardákban, és lovak rehabilitációjában egyaránt.

Az elv mindenhol ugyanaz; minél több mozgásra késztetni a lovat. A terület kerítésén belül kialakított különféle folyosós megoldásokkal a megtett távolságok növelhetőek, a lovak nem érik el az etetőt és itatót, pihenőhelyeket, stb. a legrövidebb úton, hanem vándorolniuk kell a különféle helyszínek között. Ezzel többszörösére nő a napi megtett út, és jobban elfoglalják magukat közben, ami jó hatással van a mentális kondíciójukra is.

A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
Sokan csupán műanyag karókkal oldják meg a folyosók, elválasztók kialakítását. Egyrészt ez mobil, esetleg később variálható lehetőséget ad, másrészt ha a lovak igényeit és szokásait hosszabb távon megfigyeljük, lehet, hogy ezen okból is szeretnénk alakítani az elrendezésen később, mielőtt véglegesítenénk az életteret. Egy biztos; mindenképpen érdemes árammal ellátni az egész rendszert, hiszen leleményes lovak mindig akadnak, akik, ha rájuk van bízva, szívesen átrendezik a dolgokat, hogy valamihez rövidebb úton hozzáférjenek.

Mozgásra ösztönzés

A folyosók önmagukban nem elég csábítóak, ha a víz és élelem közel van egymáshoz, vagy egy helyen érhető el csupán. Biztosítani kell, hogy több helyszínt is indokolt legyen felkeresniük, és egy-egy helyen ne töltsenek el sok időt. A víz, sólelő­hely egymástól távol, és a széna több kisebb porcióban való kihelyezése (akár a földre, akár hálóban) elősegíti a vándorlást.

A folyosózással önmagában még nem is értünk a kreatív élettér-alakítás végére. Érdemes a szénát is minél több elfoglaltságot adó módon elhelyezni.

A már említett szénahálóval az evés jellegét kicsit jobban közelíthetjük a természeteshez, hiszen ilyenkor a ló pár szálanként tud csak hozzáférni a takarmányhoz. Kiszórhatjuk a szénát adott területre villahegynyi kis kupacokban is. Olyan kreatív ötletek is léteznek, ahol a hálók egy forgó „ringlispil”-re vannak akasztva, és gyakorlatilag lassan mozognak a ló előtt, amíg az menet közben csipeget belőle.

A variálható talaj-adottságok óriási előnyei a folyosós rendszernek. Rehabilitációban is előszeretettel használják ki a szűkebb utak adta „kikerülhetetlenséget”, így hatékonyan stimulálva a (patkolatlan!) patákat és a mozgás szervrendszerét a folyosók egyes részein létesített kavicsos, köves részekkel, vagy éppen vízátfolyással, homokkal, sóderrel. Az angol Rockley Farm rehabilitációs tevékenységének egyik alappillérét is egy ilyen, változatos talajokkal kombinált, folyosós élettér adja, de a már említett Paddock Paradise élettér-kialakítási technológia ötletgazdája is egy élettanilag helyes körmölés terén szakértővé vált amerikai úriember, Jamie Jackson, aki vadlovak megfigyeléséből levonva következtetéseit, dolgozta ki a koncepcióját, melynek mintájára már Európa-szerte is sok lótartó hely alakította át korlátozott mennyiségű területét a lovak természetes igényeihez közelítve.

Kedvező élettani hatások

A mozgásmennyiség növekedése természetesen rengeteg pozitív fizikai, egészségügyi hatással bír. A lábvégek sokrétű stimulációja (természetesen patkolatlan lovak esetében!) segít a paták egészségének megőrzésében, vagy visszaállításában, valamint a mozgás szervrendszer fejlődésében egyaránt. A kellő mozgás és az igény szerinti szálastakarmány-felvétel jó hatással van az emésztőrendszerre, és elősegíti korunk lovainak népbetegségeinek, mint a gyomorfekély és a kólikás tünet­együttesek, elkerülését. A légzés szervrendszerére is optimálisan hat. Mentális poztívumai is mérhetőek; a szociális kapcsolatok, a kellő mértékű elfoglaltság ki­egyen­súlyozott, pszichésen is egészséges lovakat ad számunkra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Az akadályugratás alapjai Andrew Hoytól

A tereplovaglás időre megy, de ez nem jelenti azt, hogy gyorsan kell lovagolni. Azt jelenti, hogy jó vonalat kell választani. Minden megtett extra tíz láb vagy három és fél méter egy másodpercet jelent. Tehát, ha fél métert megtakarítasz az akadály megközelítésekor és fél métert a leérkezéskor, a pályán pedig 30 akadály van, 30 másodperccel gyorsabb vagy a többieknél.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.