Back to top

Kis helyen is okosan: a lovak életterének kialakításáról

Ma már nem számít ördögtől valónak kimondani; lovaink számos mentális és fizikális betegségéért a modern lótartási technológiák felelősek. Az istállózás, az elégtelen mozgás és szociális élet, a nem megfelelő összetételű és ütemű takarmányfelvétel hosszú távú, és komoly egészségügyi következményekkel jár.

Az ideális képet ismerjük; lovak ménesben, nagy területeken bóklászva, kielégítve természetes élettani igényeiket. Sokan ezt, bár szeretnék, ilyen-olyan okból nem tudják biztosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne is lehetne közelebb hozni lovaik igényeit és a helyi adottságokat.

Elsődleges és nem lehet eleget hangsúlyozni; a lovak társas lények, akik idejük nagy részét legeléssel és vándorlással töltik, ha tehetik.

A szeparált, istállózó tartás, jobb esetben kiegészülve némi „szellőztetéssel” egyéni karámokban, nem követi ezt az igényt. A ló a szabadban és társaságban lehet ló. Egyébként csak egy rab. Hagyjuk kint többedmagával, sem szüksége, sem igénye nincsen a „bekuckózásra” – ez számunkra, emberek számára fontos a komfortérzethez, nem pedig számukra.

Egy példa pataáztató gázló kialakítására
Egy példa pataáztató gázló kialakítására

Helygazdálkodás

Szabadban tartott lovaink is tudnak látványosan „unatkozni”, minél kisebb az életterük, annál inkább nő a semmittevéssel töltött idejük. A víz és élelem rövid úton és könnyen elérhető, innentől kezdve alig-alig marad feladat a napra (legfeljebb némi konfrontálódás a többiekkel, ha túl kis helyen túl sok lovat zsúfolunk össze, ami nem célszerű). Ez eddig még csak fél siker; kint vannak, együtt vannak, de még nincs meg a napi elfoglaltság, a napi „vándorlás-érzés”. Mit tehetünk, ha a területünk nagysága nem teszi lehetővé, hogy kilométereket bolyongjanak?

Külföldön sok kreatív és hasznos példa létezik az úgynevezett folyosós kialakítású élettér-elrendezésekre, magán lótartóknál, lovardákban, és lovak rehabilitációjában egyaránt.

Az elv mindenhol ugyanaz; minél több mozgásra késztetni a lovat. A terület kerítésén belül kialakított különféle folyosós megoldásokkal a megtett távolságok növelhetőek, a lovak nem érik el az etetőt és itatót, pihenőhelyeket, stb. a legrövidebb úton, hanem vándorolniuk kell a különféle helyszínek között. Ezzel többszörösére nő a napi megtett út, és jobban elfoglalják magukat közben, ami jó hatással van a mentális kondíciójukra is.

A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
A megfelelő élettér és mozgás segít a paták rehabilitációjában és az egészségmegőrzésben is
Sokan csupán műanyag karókkal oldják meg a folyosók, elválasztók kialakítását. Egyrészt ez mobil, esetleg később variálható lehetőséget ad, másrészt ha a lovak igényeit és szokásait hosszabb távon megfigyeljük, lehet, hogy ezen okból is szeretnénk alakítani az elrendezésen később, mielőtt véglegesítenénk az életteret. Egy biztos; mindenképpen érdemes árammal ellátni az egész rendszert, hiszen leleményes lovak mindig akadnak, akik, ha rájuk van bízva, szívesen átrendezik a dolgokat, hogy valamihez rövidebb úton hozzáférjenek.

Mozgásra ösztönzés

A folyosók önmagukban nem elég csábítóak, ha a víz és élelem közel van egymáshoz, vagy egy helyen érhető el csupán. Biztosítani kell, hogy több helyszínt is indokolt legyen felkeresniük, és egy-egy helyen ne töltsenek el sok időt. A víz, sólelő­hely egymástól távol, és a széna több kisebb porcióban való kihelyezése (akár a földre, akár hálóban) elősegíti a vándorlást.

A folyosózással önmagában még nem is értünk a kreatív élettér-alakítás végére. Érdemes a szénát is minél több elfoglaltságot adó módon elhelyezni.

A már említett szénahálóval az evés jellegét kicsit jobban közelíthetjük a természeteshez, hiszen ilyenkor a ló pár szálanként tud csak hozzáférni a takarmányhoz. Kiszórhatjuk a szénát adott területre villahegynyi kis kupacokban is. Olyan kreatív ötletek is léteznek, ahol a hálók egy forgó „ringlispil”-re vannak akasztva, és gyakorlatilag lassan mozognak a ló előtt, amíg az menet közben csipeget belőle.

A variálható talaj-adottságok óriási előnyei a folyosós rendszernek. Rehabilitációban is előszeretettel használják ki a szűkebb utak adta „kikerülhetetlenséget”, így hatékonyan stimulálva a (patkolatlan!) patákat és a mozgás szervrendszerét a folyosók egyes részein létesített kavicsos, köves részekkel, vagy éppen vízátfolyással, homokkal, sóderrel. Az angol Rockley Farm rehabilitációs tevékenységének egyik alappillérét is egy ilyen, változatos talajokkal kombinált, folyosós élettér adja, de a már említett Paddock Paradise élettér-kialakítási technológia ötletgazdája is egy élettanilag helyes körmölés terén szakértővé vált amerikai úriember, Jamie Jackson, aki vadlovak megfigyeléséből levonva következtetéseit, dolgozta ki a koncepcióját, melynek mintájára már Európa-szerte is sok lótartó hely alakította át korlátozott mennyiségű területét a lovak természetes igényeihez közelítve.

Kedvező élettani hatások

A mozgásmennyiség növekedése természetesen rengeteg pozitív fizikai, egészségügyi hatással bír. A lábvégek sokrétű stimulációja (természetesen patkolatlan lovak esetében!) segít a paták egészségének megőrzésében, vagy visszaállításában, valamint a mozgás szervrendszer fejlődésében egyaránt. A kellő mozgás és az igény szerinti szálastakarmány-felvétel jó hatással van az emésztőrendszerre, és elősegíti korunk lovainak népbetegségeinek, mint a gyomorfekély és a kólikás tünet­együttesek, elkerülését. A légzés szervrendszerére is optimálisan hat. Mentális poztívumai is mérhetőek; a szociális kapcsolatok, a kellő mértékű elfoglaltság ki­egyen­súlyozott, pszichésen is egészséges lovakat ad számunkra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Az utolsó postakocsi

A Magyar Posta 1962. augusztus 1-jétől vezette be a lovas kocsival való kézbesítést a tanyavilágban és kisebb településeken. Mára ez a szolgáltatás teljesen kikopott a mindennapokból, a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. Csupán egyetlen település maradt az országban, ahol a mai napig ló húzta kocsival zajlik a postai szolgálat.

Nagyító alatt az állatok szállítása

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állít fel, amely az állatok szállításának hiányosságait vizsgálja, ennek során arra lesznek kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az uniós jogszabályokat.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Lipicaiak - útban a halhatatlanság felé?

A közelmúltban jött a hír, hogy nyolc közép-európai ország közös előterjesztésben beadta pályázatát az UNESCO-nak, hogy vegye fel a lipicai lótenyésztéshez köthető hagyományokat az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Hansághy Pétert kérdeztük, aki az egyik meghatározó szereplője az ügynek.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.