Back to top

Ló a betegszobán: terápiás minilovak a kórházi rehabilitációban

2018 ősze óta a terápiás módszerek terén végzett innovációban egyébként is élen járó budapesti Bethesda Gyermekkórház folyosóin hétről hétre aprócska paták kopogása hallatszik. Ács Franciska amerikai minilovaival, Vertigo-val, és William-mel a kórházzal együttműködésben hazai úttörőivé vált a lovas élményterápiának.

Franciska és a miniménes

Vele beszélgettünk az állatok gyógyításban betöltött szerepéről és erről a csodálatos küldetésről.

Először nézzük a háttértörténetet! Hogyan került kapcsolatba a lovakkal, és hogyan jött a kapcsolat a segítő terápiával? Mik voltak ennek az összetett képnek a kirakós-darabkái, amelyek ide vezettek?

– Kapcsolatom a lovakkal gyerekkoromig nyúlik vissza. Édesapám vett egy tanyát Belső-Somogyban, és gyerekkorom nyarait ott töltöttem. Kisbéri félvéreket tenyésztettünk. A lovakkal való bánásmódot eleinte senkitől sem tanultam, csak együtt léteztünk, éltünk. Tanultam tőlük és magamtól az életet. Majd egy hosszabb szünet következett. Tanulmányok, munka, család... Viszont maradt bennem egy hiány, amit nem tudtam pótolni semmivel – a lovak hiánya. Erre akkor jöttem rá, amikor egy véletlen során újra lovakkal kezdtem foglalkozni, és ez a hiány megszűnt.

Meg­érintett a szabadon­idomítás varázsa, amellyel lehetőség van egy valódi kapcsolat kialakítására lovas és ló között.

Bizalomra, szeretetre épül, elfogadás, átengedés, tisztelet jellemzi. A ló a kapcsolat miatt szeret a lovassal lenni, és a feladatokat is emiatt végzi. A minilovas terápiához vezető út az amerikai minilószerelemmel indult. Megismertem a fajtát, mely azonnal rabul ejtett. Ahogy informálódtam Amerikában, láttam, hogy hosszú évek óta alkalmazzák ezeket a lovakat a kórházak osztályain.

Miért éppen az amerikai miniló? Mitől lesz ideális terápiás állat ez a fajta, akár tenyésztett tulajdonságai, akár képzése szempontjából?

– A fajta specialitása abban rejlik, hogy a terápiás vonalat egy idegrendszeri szelekcióval választják ki. Emiatt az eredmény egy nagyon stabil, nyugodt egyed, ami a lovak esetében (főleg ha az állat terápiában vesz részt) kulcskérdés, mert menekülő állatról van szó. A menekülő ösztön mindig mindent felülír. A gyógyítás szempontjából a legfontosabb az állat megbízhatósága mellett a nyugodtsága. A lovak rendkívül finom, gyógyító energiával rendelkeznek, amit csak nyugodt állapotban tudnak közvetíteni. Egy lovat, ha kiemelünk a megszokott környezetéből, elszakítjuk ménestársaitól, nagyon gyorsan zaklatott és nyugtalan lesz, ami már megtöri a gyógyító erejét.

Az amerikai miniló idegrendszeri stabilitása egyedülálló, nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott környezeti tényezőkhöz.

Amivel én személy szerint hozzá tudok tenni a gyógyító munkához, az a módszer, amivel képzem őket. A szabadonidomítás jelrendszerével tanítom, erősítem a kettőnk közötti kapcsolatot. Ezért, ha kiemelem a többiektől az adott állatot, amivel éppen „munkába” állunk, rám csatlakozik, elfogad vezetőnek, és megkapom a bizalmát, ami már elég ahhoz, hogy teljes relaxált állapotban tudjon maradni.

Miben más a lovakkal végzett kórházi terápia, mint akár a már itthon is kicsit jobban ismert terápiás kutyákkal támogatott rehabilitáció?

– A ló teljesen más energiával rendelkezik, mint egy kutya. Nem jobb vagy rosszabb, más. A ló menekülő állatként nem fókuszorientált. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan monitorozza a környezetét, és egy finom, mindenfelé áradó energiát bocsát ki magából. Ezáltal az is csatlakozik rá, aki nem érinti meg. Máshogy hat, ősi szinten végzi a „dolgát”. A sejtjeinkben fut egy genetikai kód, ami miatt nagyon kellemes érzeteket kelt bennünk; a nagy, melegséget sugárzó szemek akaratlanul mosolyt és jó érzéseket ébresztenek az emberekben, a lovas népeknél, mint mi is, ez még hatványozottabb. Finoman, észrevétlenül nyit kapukat, oldja a feszültséget, blokkokat. Boldogságérzetet kelt, az ember-állat között létrejövő mély szeretetérzést megélheti, aki a közelében van. Gyerekeknél még hatékonyabb, hiszen a gyerekek nem tudnak még tudatosan gondolkozni, elmondani a lelki, testi problémájukat, és a ló jelenlétében erre nincs is szükség – egyszerűen csak oldódik a probléma.

Vertigo gyógyít
Kiknek tud a leginkább segíteni a minilovak jelenléte, a velük végzett terápia?

– A Bethesda Gyermekkórház Rehabilitáció és Neurológiai osztályán végzünk minilovas terápiát. Ezeken az osztályokon olyan gyerekekkel találkozom, akik hosszú hónapokra, hetekre a kórház falai közé kényszerülnek, és egy rendkívül ingerszegény életet élnek. Nap mint nap küzdeniük kell a gyógyulásért, jobb állapotért. A rehabilitáción agysérült, gerincsérült, koponyasérült, égéssérült gyerekek hosszú rahabilitációja folyik. A neurológián idegrendszeri sérült, epilepsziás, autista gyerekekkel találkozunk. Mindkét osztályon nagyon szeretik a terápiát, izgatottan várják és élvezik a lovacskákkal eltöltött időt.

Több szinten hat a terápia. Lelki szinten feltölti őket, boldogabbak, mosolyognak, izgatottan várják már napokkal korábban. Mesélnek, rajzolnak. Testi szinten a blokkolt területek oldódnak, a rohamok csökkennek, megnyugtatja őket.

Többször kapunk visszajelzést, hogy távozásunk után végre pihentető hosszú alvás következett. Erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, a gyermek-orvos/gyógytornász/nővér kapcsolatot. A nővérkével nemcsak a fárasztó vizsgálat, injekció jár együtt, hanem egy lovacska is.

Hogyan zajlik egy nap a Bethesda Gyermek­kórház­ban?

– A kórházba a megfelelő higiéniai szempontokat figyelembe véve érkezünk. A lovak patája alaposan tisztítva, mosva van, egy védőruhát kapnak, a nyakukon és a fejükön a szőrzet nyírva van, valamint egy teljesen víz és szagmentesen zárt trágyázó zsákot erősítünk a hátukra.

Minden alkalommal van segítőm. Általában Tóth Franciska szociális munkással látogatjuk végig a kórtermeket. Egyes esetekben a súlyosabb állapotban lévő, ágyhoz kötött gyermekhez tartozó gyógypedagógus is jelen van, aki segíti a terápiát. Mielőtt elkezdjük, előzetesen átbeszéljük az osztályon lévő gyermekek állapotát. Mindig a súlyosabb esetekkel kezdünk, és ott próbálunk a legtöbbet időzni.

Az osztályon kórtermeket látogatunk. Ez nagyon hatékonynak bizonyult, mert intimebb, a kórtermet a kis beteg már ismeri, „belakta”, komfortzónájából nem kell kimozdítani. Tehát ott biztonságban érzi magát. Ide érkezik hozzá nagyon várt látogatója, a miniló.

Magát a terápiát a ló végzi. Hagyunk kellő időt a ráhangolódásra, sosincs irányítva a folyamat. A ló maga kezdeményezi az interakciót, mindenkihez másként viszonyul. Van, akit finoman bökdös, van, akihez hozzábújuk, beleteszi az ölébe a fejét. A gyerekeknek gyakorlatilag mindent megenged. Ráhajolhatnak a hátára, megölelhetik a nyakát, puszilhatják. Az én feladatom, hogy folyamatosan fókuszálok a lóra, és figyelem az állapotát, nyugodtságát. Ez a feltétele annak, hogy tudjon segíteni, blokkokat oldani, feltölteni, boldogságot, örömöt adni. A kapcsolatunk stabil, bizalomra épül. Amikor érzékelem, hogy a ló telítődött az ingerekkel, keresek egy nyugalmas sarkot, ahol pár perc elég a feltöltődésre. Maga a terápia általában másfél, egy órát vesz igénybe pár perces pihenőkkel együtt. Lószállítóval érkezünk a kórházba. Az út oda-vissza másfél óra, ezért nekem ezzel is számolnom kell, mert a lovak izommunkát végeznek a futón, tehát testileg is fáradnak. E tényezők miatt a terápia utáni napon szigorúan pihennek. Ez okból több lovam is van, hogy kellően pihentek, érdeklődőek legyenek az újabb terápiára, az újabb gyerekekre. Csak akkor tudok eredményes maradni, ha ezeket a szempontokat szem előtt tartom.

A minilovakkal való kapcsolatfelvétel testi és lelki szinten is rendkívül pozitívan hat a kis betegekre
Érezhetően komoly mentális és fizikai igénybevétel ez a lovak számára. Mennyire embert próbáló hivatás ez?

– Az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy azokhoz a gyermekekhez jussunk el ezzel az élményterápiával, akik hosszú időre kényszerülnek a kórház falai közé, akiknek súlyos lelket/testet próbáló betegséget kell ilyen fiatalon leküzdeni, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy visszakerülhessenek hétköznapi gyermeki életükbe.

Két kisgyermekes édesanyaként rögös volt a kezdet. Nehéz volt megtalálni a határt. Hol van, ameddig engedhetem magamat? Ha túlságosan bevonódom lelkileg, megjelenik a sajnálat, önsajnálat, elvesztem a lóról a fókuszt, és magamra vagy a betegre irányítom.

Ha viszont lezárom magam, akkor nincs áramlás. De mára bátran kijelenthetem, hogy megtanultam a jóra fókuszálni, arra amit adunk, amit a pillanathoz hozzáteszünk ezzel a lehetőséggel, élménnyel....

Hogyan tovább, milyen tervek, elképzelések mentén halad majd a terápiás minilovakkal végzett rehabilitáció hazai jövője?

– Jelenleg 2 aktív lovam van, és további 2 kiképzés alatt. Szeretnék további gyermekosztályokra eljutni, akár gyermekonkológiára, hospice házakba.

– Pedagógusként tervbe vettem, hogy iskolákba is szeretnék eljutni. Szívesen tartok előadást a minilovas terápiáról, tapasztalt élményekről, hatásmechanizmusról. Magáról a szaba­don ­idomításról, annak személyiségfejlesztő hatásáról. Mindezt úgy, hogy velem van a miniló segítőm, amitől az élmény igazi varázslatélmény lehet, és talán még életre szóló is. A mai rohanó, gyakran felszínesnek tűnő világban aktualitása egy ilyen állatasszisztált „tanórának” talán nem is kérdés.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Vitaminbomba élesztő, nem csak pékeknek

Élesztőt nem csak akkor érdemes otthon tartani, ha sütni szeretnék valamit, hanem mindig. Ha minden nap csipegetünk kicsit belőle, megtapasztaljuk, hogy igazi vitaminbomba és még szépít is.