Back to top

Tegyük ki magunkat a természet erőinek!

Megtiszteltetés számunkra, hogy Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke nagy örömmel fogadta megkeresésünket, s üzent az olvasóknak. A cikk elkészülte utáni napokban Udvardy atyát Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki, amihez A Mi Erdőnk szerkesztősége szívből gratulál. Érsek atya maga is természetjáró: szabadidejében gyakran rója a Mecsek túraútvonalait is.

A pécsi egyházmegye adottságai csodálatosak, a gyönyörű hegyek, dombságok, ártéri területek nagyban meghatározzák az itt élő emberek szokásait és hagyományait. Érsek atya nagy csodálattal nézi az erdő, mező növekedését, tavaszi megújulását, akárcsak az őszi lombhullást és a téli kopárságot, mely valójában számára a kopárságnál sokkal inkább a várakozás idejét jelenti.

Gyermekkorában természetközelben nevelkedett és élt, s ma is a legfőbb kikapcsolódási lehetősége a túrázás – akár magas hegyekben, akár a környék erdeiben.

A természet közelsége számos gondolatot ébreszt benne, nemcsak átrendezi azokat, hanem az ember szemléletét is formálja, hiszen a természethez közel az ember sokkal inkább átéli azt, ki ő maga valójában, vagyis hogy teremtmény.

Hiszen a természetben fölfedezzük a növekedés rendjét, törvényét, az egymásra utaltságot, a nagy egészhez való viszonyunkat, s rádöbbenünk arra, hogy az egész teremtett világnak van egy nagyon szép önértéke. Ugyanúgy felfedezzük a célszerűségét is, mivel célértéke is van. Aztán egy beteljesülés-érték is megérint, hiszen minden-minden az emberre irányul, de az Istent dicsőíti. S van egy megváltottsági értéke is, amikor látjuk az elmúlásnak, adott esetben a károknak, a pusztulásnak a nyomait, de azt is, hogy az élet utat tör magának, és élni akar.

Az erdőket járva nagy élmény találkozni azokkal az emberek által épített kis kápolnákkal, szobrokkal, emlékhelyekkel, melyek egy-egy közösség, település, család, volt uradalom emlékét őrzik.

Ezek nagyon sokszor vallásos tárgyak: keresztek, Mária-szobrok, emlékhelyek, amik mindig az előttünk élő emberek hitéről, kultúrájáról, vallásos magatartásáról és a teremtett világ megbecsüléséről tanítanak bennünket. Sokszor egy család örömének, tragédiájának, küzdelmeinek állítanak emléket. Nagy öröm látni, hogy ezek a vallásos tárgyak, helyek az évek során gondos és szorgos kezek munkája által megújulnak, megszépülnek, mintegy felkiáltójelként buzdítanak bennünket az élet és a teremtett világ megbecsülésére. Köszönet illeti mindazok munkáját, anyagi áldozatát, akik így gondoskodnak az elődök hagyományairól.

„Azt a régi mondást látom megelevenedni ezen tárgyak megújításában, mondja Udvardy atya, miszerint két csodálatos dolog van a világon: amit az Isten ad az embernek – ez a természet; és amit az ember ad az Istennek – a templom, a kápolna, a hit érzületet adó helyek, alkotások.”

Jó látni azt a törekvést is, hogy egyre több erdészház válik alkalmassá túrázók fogadására, vagy azt, hogy a 19. és 20. században épített turistaházak, sőt kilátók is megújulnak, az erdőbe látogatóknak menedéket, szép élményeket biztosítanak. Túráink során tegyük ki magunkat a természet erőinek, hiszen a mindennapi életvitelünkben megszoktuk, hogy mi vagyunk mindennek az urai. Mi irányítunk mindent, úgy történik minden, ahogy ÉN szeretném. Valójában még sincs így. Ahogy XVI. Benedek pápa írásában olvashatjuk:

az életnek sokkal inkább gondozói és őrzői vagyunk, mint urai.

A természet a rajtunk kívül álló erővel, időjárási körülményeinek változásával, amelyeket nem tudunk befolyásolni, beleszól az életünkbe – csak alkalmazkodhatunk ezekhez.

Emberi életünk szükségszerű tapasztalata, hogy erővel rendelkezünk, erőinket jó cél érdekébe tudjuk állítani, de erőink meg is fogyatkozhatnak. A természettel való találkozás tanít minket arra, hogy a rendhez igazodva alázatosan gondolkodjunk. Egy-egy túra alkalmával reálissá formálódnak vágyaink, hiszen egy hegytetőn, az erdő mélyén minden döntésünknek, cselekedetünknek azonnal tapasztaljuk a következményeit, míg a mindennapi életben cselekedeteink következménye elől lehetőségünk van távolságot venni.

Udvardy atya kívánja azt az erdészeknek, az erdőt művelőknek, az erdőt járóknak, teljék örömük tevékenységükben, munkájukban, és örüljenek annak, hogy saját és mások testi-lelki felüdülését és az élet reális megtapasztalását segíthetik elő. Isten áldása legyen munkájukra az élet minden pillanatában!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?