Back to top

Tegyük ki magunkat a természet erőinek!

Megtiszteltetés számunkra, hogy Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke nagy örömmel fogadta megkeresésünket, s üzent az olvasóknak. A cikk elkészülte utáni napokban Udvardy atyát Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki, amihez A Mi Erdőnk szerkesztősége szívből gratulál. Érsek atya maga is természetjáró: szabadidejében gyakran rója a Mecsek túraútvonalait is.

A pécsi egyházmegye adottságai csodálatosak, a gyönyörű hegyek, dombságok, ártéri területek nagyban meghatározzák az itt élő emberek szokásait és hagyományait. Érsek atya nagy csodálattal nézi az erdő, mező növekedését, tavaszi megújulását, akárcsak az őszi lombhullást és a téli kopárságot, mely valójában számára a kopárságnál sokkal inkább a várakozás idejét jelenti.

Gyermekkorában természetközelben nevelkedett és élt, s ma is a legfőbb kikapcsolódási lehetősége a túrázás – akár magas hegyekben, akár a környék erdeiben.

A természet közelsége számos gondolatot ébreszt benne, nemcsak átrendezi azokat, hanem az ember szemléletét is formálja, hiszen a természethez közel az ember sokkal inkább átéli azt, ki ő maga valójában, vagyis hogy teremtmény.

Hiszen a természetben fölfedezzük a növekedés rendjét, törvényét, az egymásra utaltságot, a nagy egészhez való viszonyunkat, s rádöbbenünk arra, hogy az egész teremtett világnak van egy nagyon szép önértéke. Ugyanúgy felfedezzük a célszerűségét is, mivel célértéke is van. Aztán egy beteljesülés-érték is megérint, hiszen minden-minden az emberre irányul, de az Istent dicsőíti. S van egy megváltottsági értéke is, amikor látjuk az elmúlásnak, adott esetben a károknak, a pusztulásnak a nyomait, de azt is, hogy az élet utat tör magának, és élni akar.

Az erdőket járva nagy élmény találkozni azokkal az emberek által épített kis kápolnákkal, szobrokkal, emlékhelyekkel, melyek egy-egy közösség, település, család, volt uradalom emlékét őrzik.

Ezek nagyon sokszor vallásos tárgyak: keresztek, Mária-szobrok, emlékhelyek, amik mindig az előttünk élő emberek hitéről, kultúrájáról, vallásos magatartásáról és a teremtett világ megbecsüléséről tanítanak bennünket. Sokszor egy család örömének, tragédiájának, küzdelmeinek állítanak emléket. Nagy öröm látni, hogy ezek a vallásos tárgyak, helyek az évek során gondos és szorgos kezek munkája által megújulnak, megszépülnek, mintegy felkiáltójelként buzdítanak bennünket az élet és a teremtett világ megbecsülésére. Köszönet illeti mindazok munkáját, anyagi áldozatát, akik így gondoskodnak az elődök hagyományairól.

„Azt a régi mondást látom megelevenedni ezen tárgyak megújításában, mondja Udvardy atya, miszerint két csodálatos dolog van a világon: amit az Isten ad az embernek – ez a természet; és amit az ember ad az Istennek – a templom, a kápolna, a hit érzületet adó helyek, alkotások.”

Jó látni azt a törekvést is, hogy egyre több erdészház válik alkalmassá túrázók fogadására, vagy azt, hogy a 19. és 20. században épített turistaházak, sőt kilátók is megújulnak, az erdőbe látogatóknak menedéket, szép élményeket biztosítanak. Túráink során tegyük ki magunkat a természet erőinek, hiszen a mindennapi életvitelünkben megszoktuk, hogy mi vagyunk mindennek az urai. Mi irányítunk mindent, úgy történik minden, ahogy ÉN szeretném. Valójában még sincs így. Ahogy XVI. Benedek pápa írásában olvashatjuk:

az életnek sokkal inkább gondozói és őrzői vagyunk, mint urai.

A természet a rajtunk kívül álló erővel, időjárási körülményeinek változásával, amelyeket nem tudunk befolyásolni, beleszól az életünkbe – csak alkalmazkodhatunk ezekhez.

Emberi életünk szükségszerű tapasztalata, hogy erővel rendelkezünk, erőinket jó cél érdekébe tudjuk állítani, de erőink meg is fogyatkozhatnak. A természettel való találkozás tanít minket arra, hogy a rendhez igazodva alázatosan gondolkodjunk. Egy-egy túra alkalmával reálissá formálódnak vágyaink, hiszen egy hegytetőn, az erdő mélyén minden döntésünknek, cselekedetünknek azonnal tapasztaljuk a következményeit, míg a mindennapi életben cselekedeteink következménye elől lehetőségünk van távolságot venni.

Udvardy atya kívánja azt az erdészeknek, az erdőt művelőknek, az erdőt járóknak, teljék örömük tevékenységükben, munkájukban, és örüljenek annak, hogy saját és mások testi-lelki felüdülését és az élet reális megtapasztalását segíthetik elő. Isten áldása legyen munkájukra az élet minden pillanatában!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy derűs ember borús napjai

Stand-upos humoristát világjárvány felszálló ágának idején megkeresni – az álmoskönyv szerint nem túl ígéretes vállalkozás. Próbálkozni persze lehet. Hadházi László végül is nyakas alföldi legény, látott már életében egyet s mást.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Kalandozás a Nyírség szívében

A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a 41-es főút, ez Északkelet-Magyarország egyik legszebb autós útszakasza. Két oldalán pihenést szolgáló, az alföldi fekvés ellenére hegyvidéki hangulatú parkerdők helyezkednek el. Ezek a területek a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete kezelésében vannak.

Kilőtték az utolsó vaddisznót Dániában

Az afrikai sertéspestis elleni megelőző intézkedésként kilőtték az utolsó vaddisznót is Dániában. A 157-es számú állatot Dél-Jütlandon lőtték le.

Országos tűzgyújtási tilalom 2021. június 24-től

A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avar rétegét és jelentősen nőtt a koronatüzek kialakulásának kockázata is, országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben. A mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Első magyar egyetemként csatlakozik a MATE a biológiai sokféleséget védő koalícióhoz

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként kapcsolódott az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért.

Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című műalkotásával gazdagodott az Agrárminisztérium

Dubitskiy Dmitry Magyarországon élő műgyűjtő Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című alkotását ajándékozta az Agrárminisztériumnak. A festményt ünnepélyes keretek között, június 22-én adták át a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Vadásztermében.

Átadták a megújult Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet

2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is részt vesz az ország megtisztításában

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. támogatást nyert az ITM által kiírt, az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében létrehozott „Tisztítsuk meg az Országot!" Projekt 2020. évben megvalósítandó I. üteme tárgyú pályázati felhíváson, amelynek lebonyolítója (támogatója) az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A támogatás értéke 9.659.076 forint, a projekt ideje: 2020. október 1. – 2021. május 31.