Back to top

Tegyük ki magunkat a természet erőinek!

Megtiszteltetés számunkra, hogy Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke nagy örömmel fogadta megkeresésünket, s üzent az olvasóknak. A cikk elkészülte utáni napokban Udvardy atyát Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki, amihez A Mi Erdőnk szerkesztősége szívből gratulál. Érsek atya maga is természetjáró: szabadidejében gyakran rója a Mecsek túraútvonalait is.

A pécsi egyházmegye adottságai csodálatosak, a gyönyörű hegyek, dombságok, ártéri területek nagyban meghatározzák az itt élő emberek szokásait és hagyományait. Érsek atya nagy csodálattal nézi az erdő, mező növekedését, tavaszi megújulását, akárcsak az őszi lombhullást és a téli kopárságot, mely valójában számára a kopárságnál sokkal inkább a várakozás idejét jelenti.

Gyermekkorában természetközelben nevelkedett és élt, s ma is a legfőbb kikapcsolódási lehetősége a túrázás – akár magas hegyekben, akár a környék erdeiben.

A természet közelsége számos gondolatot ébreszt benne, nemcsak átrendezi azokat, hanem az ember szemléletét is formálja, hiszen a természethez közel az ember sokkal inkább átéli azt, ki ő maga valójában, vagyis hogy teremtmény.

Hiszen a természetben fölfedezzük a növekedés rendjét, törvényét, az egymásra utaltságot, a nagy egészhez való viszonyunkat, s rádöbbenünk arra, hogy az egész teremtett világnak van egy nagyon szép önértéke. Ugyanúgy felfedezzük a célszerűségét is, mivel célértéke is van. Aztán egy beteljesülés-érték is megérint, hiszen minden-minden az emberre irányul, de az Istent dicsőíti. S van egy megváltottsági értéke is, amikor látjuk az elmúlásnak, adott esetben a károknak, a pusztulásnak a nyomait, de azt is, hogy az élet utat tör magának, és élni akar.

Az erdőket járva nagy élmény találkozni azokkal az emberek által épített kis kápolnákkal, szobrokkal, emlékhelyekkel, melyek egy-egy közösség, település, család, volt uradalom emlékét őrzik.

Ezek nagyon sokszor vallásos tárgyak: keresztek, Mária-szobrok, emlékhelyek, amik mindig az előttünk élő emberek hitéről, kultúrájáról, vallásos magatartásáról és a teremtett világ megbecsüléséről tanítanak bennünket. Sokszor egy család örömének, tragédiájának, küzdelmeinek állítanak emléket. Nagy öröm látni, hogy ezek a vallásos tárgyak, helyek az évek során gondos és szorgos kezek munkája által megújulnak, megszépülnek, mintegy felkiáltójelként buzdítanak bennünket az élet és a teremtett világ megbecsülésére. Köszönet illeti mindazok munkáját, anyagi áldozatát, akik így gondoskodnak az elődök hagyományairól.

„Azt a régi mondást látom megelevenedni ezen tárgyak megújításában, mondja Udvardy atya, miszerint két csodálatos dolog van a világon: amit az Isten ad az embernek – ez a természet; és amit az ember ad az Istennek – a templom, a kápolna, a hit érzületet adó helyek, alkotások.”

Jó látni azt a törekvést is, hogy egyre több erdészház válik alkalmassá túrázók fogadására, vagy azt, hogy a 19. és 20. században épített turistaházak, sőt kilátók is megújulnak, az erdőbe látogatóknak menedéket, szép élményeket biztosítanak. Túráink során tegyük ki magunkat a természet erőinek, hiszen a mindennapi életvitelünkben megszoktuk, hogy mi vagyunk mindennek az urai. Mi irányítunk mindent, úgy történik minden, ahogy ÉN szeretném. Valójában még sincs így. Ahogy XVI. Benedek pápa írásában olvashatjuk:

az életnek sokkal inkább gondozói és őrzői vagyunk, mint urai.

A természet a rajtunk kívül álló erővel, időjárási körülményeinek változásával, amelyeket nem tudunk befolyásolni, beleszól az életünkbe – csak alkalmazkodhatunk ezekhez.

Emberi életünk szükségszerű tapasztalata, hogy erővel rendelkezünk, erőinket jó cél érdekébe tudjuk állítani, de erőink meg is fogyatkozhatnak. A természettel való találkozás tanít minket arra, hogy a rendhez igazodva alázatosan gondolkodjunk. Egy-egy túra alkalmával reálissá formálódnak vágyaink, hiszen egy hegytetőn, az erdő mélyén minden döntésünknek, cselekedetünknek azonnal tapasztaljuk a következményeit, míg a mindennapi életben cselekedeteink következménye elől lehetőségünk van távolságot venni.

Udvardy atya kívánja azt az erdészeknek, az erdőt művelőknek, az erdőt járóknak, teljék örömük tevékenységükben, munkájukban, és örüljenek annak, hogy saját és mások testi-lelki felüdülését és az élet reális megtapasztalását segíthetik elő. Isten áldása legyen munkájukra az élet minden pillanatában!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bőrök növényekből: nem muszáj állatot ölni a bőrcipőért

A növényi bőrökkel nem csak az állatvédőket és vegetáriánusokat célozzák meg, hanem mindenkit, aki lelkifurdalás nélkül szeretne bőrcipőt viselni vagy bőrtáskát hordani. Mangóból, almából, ananászból és kaktuszból is készül alternatív bőr, sőt eredetileg a linóleum is egy természetes, lenolaj alapú anyag...

Erős korlátozással, de a Füvészkert híres pálmaháza is megnyitott

Ismét látogatható a pálmaház és a bemutatóház, naponta egy órára – adta hírül az ELTE budapesti botanikus kertje, a közismert Füvészkert. A szabadtéri területek március közepe óta már látogathatók, a fedett részek pedig május 8. óta tartanak nyitva, a belépés feltétele a védettségi igazolvány.

Miniszteri biztos a Balaton élővilágának megóvásáért

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsoltot az agrárminiszter május 1-től.

Nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában

A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai ország köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet - jelentette be hétfőn a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Még mindig parázslik egy óriás mamutfenyő a 2020-as kaliforniai tűzvész után

Még mindig parázsló óriás mamutfenyőt találtak kutatók a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban, hónapokkal azt követően, hogy 2020 augusztusában tüzek pusztítottak a régióban.

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

A Gemenc Zrt. vendégházai is kinyitottak

2021. május 7-étől a Gemenc Zrt. vendégházai is megnyitnak, így a turisták már több napos kirándulásokon is részt vehetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.