Back to top

Tegyük ki magunkat a természet erőinek!

Megtiszteltetés számunkra, hogy Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke nagy örömmel fogadta megkeresésünket, s üzent az olvasóknak. A cikk elkészülte utáni napokban Udvardy atyát Ferenc pápa a Veszprémi Főegyházmegye érsekévé nevezte ki, amihez A Mi Erdőnk szerkesztősége szívből gratulál. Érsek atya maga is természetjáró: szabadidejében gyakran rója a Mecsek túraútvonalait is.

A pécsi egyházmegye adottságai csodálatosak, a gyönyörű hegyek, dombságok, ártéri területek nagyban meghatározzák az itt élő emberek szokásait és hagyományait. Érsek atya nagy csodálattal nézi az erdő, mező növekedését, tavaszi megújulását, akárcsak az őszi lombhullást és a téli kopárságot, mely valójában számára a kopárságnál sokkal inkább a várakozás idejét jelenti.

Gyermekkorában természetközelben nevelkedett és élt, s ma is a legfőbb kikapcsolódási lehetősége a túrázás – akár magas hegyekben, akár a környék erdeiben.

A természet közelsége számos gondolatot ébreszt benne, nemcsak átrendezi azokat, hanem az ember szemléletét is formálja, hiszen a természethez közel az ember sokkal inkább átéli azt, ki ő maga valójában, vagyis hogy teremtmény.

Hiszen a természetben fölfedezzük a növekedés rendjét, törvényét, az egymásra utaltságot, a nagy egészhez való viszonyunkat, s rádöbbenünk arra, hogy az egész teremtett világnak van egy nagyon szép önértéke. Ugyanúgy felfedezzük a célszerűségét is, mivel célértéke is van. Aztán egy beteljesülés-érték is megérint, hiszen minden-minden az emberre irányul, de az Istent dicsőíti. S van egy megváltottsági értéke is, amikor látjuk az elmúlásnak, adott esetben a károknak, a pusztulásnak a nyomait, de azt is, hogy az élet utat tör magának, és élni akar.

Az erdőket járva nagy élmény találkozni azokkal az emberek által épített kis kápolnákkal, szobrokkal, emlékhelyekkel, melyek egy-egy közösség, település, család, volt uradalom emlékét őrzik.

Ezek nagyon sokszor vallásos tárgyak: keresztek, Mária-szobrok, emlékhelyek, amik mindig az előttünk élő emberek hitéről, kultúrájáról, vallásos magatartásáról és a teremtett világ megbecsüléséről tanítanak bennünket. Sokszor egy család örömének, tragédiájának, küzdelmeinek állítanak emléket. Nagy öröm látni, hogy ezek a vallásos tárgyak, helyek az évek során gondos és szorgos kezek munkája által megújulnak, megszépülnek, mintegy felkiáltójelként buzdítanak bennünket az élet és a teremtett világ megbecsülésére. Köszönet illeti mindazok munkáját, anyagi áldozatát, akik így gondoskodnak az elődök hagyományairól.

„Azt a régi mondást látom megelevenedni ezen tárgyak megújításában, mondja Udvardy atya, miszerint két csodálatos dolog van a világon: amit az Isten ad az embernek – ez a természet; és amit az ember ad az Istennek – a templom, a kápolna, a hit érzületet adó helyek, alkotások.”

Jó látni azt a törekvést is, hogy egyre több erdészház válik alkalmassá túrázók fogadására, vagy azt, hogy a 19. és 20. században épített turistaházak, sőt kilátók is megújulnak, az erdőbe látogatóknak menedéket, szép élményeket biztosítanak. Túráink során tegyük ki magunkat a természet erőinek, hiszen a mindennapi életvitelünkben megszoktuk, hogy mi vagyunk mindennek az urai. Mi irányítunk mindent, úgy történik minden, ahogy ÉN szeretném. Valójában még sincs így. Ahogy XVI. Benedek pápa írásában olvashatjuk:

az életnek sokkal inkább gondozói és őrzői vagyunk, mint urai.

A természet a rajtunk kívül álló erővel, időjárási körülményeinek változásával, amelyeket nem tudunk befolyásolni, beleszól az életünkbe – csak alkalmazkodhatunk ezekhez.

Emberi életünk szükségszerű tapasztalata, hogy erővel rendelkezünk, erőinket jó cél érdekébe tudjuk állítani, de erőink meg is fogyatkozhatnak. A természettel való találkozás tanít minket arra, hogy a rendhez igazodva alázatosan gondolkodjunk. Egy-egy túra alkalmával reálissá formálódnak vágyaink, hiszen egy hegytetőn, az erdő mélyén minden döntésünknek, cselekedetünknek azonnal tapasztaljuk a következményeit, míg a mindennapi életben cselekedeteink következménye elől lehetőségünk van távolságot venni.

Udvardy atya kívánja azt az erdészeknek, az erdőt művelőknek, az erdőt járóknak, teljék örömük tevékenységükben, munkájukban, és örüljenek annak, hogy saját és mások testi-lelki felüdülését és az élet reális megtapasztalását segíthetik elő. Isten áldása legyen munkájukra az élet minden pillanatában!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újrahasznosítható poharakra cseréli automatáiban a műanyagpoharakat a Coca-Cola HBC Magyarország

Kivonja a magyar piacról az egyszerhasználatos műanyagpoharait a Coca-Cola HBC Magyarország. A jellemzően kávé- és egyéb melegital-automatákban használt poharakat teljes egészében újrahasznosítható papírpohárra cserélik le a vállalat országszerte mintegy 1000 melegital automatájában - közölte hétfőn a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) közös közleményében.

Karácsonyfából is a helyit

Nyár végén még kevesen gondolnak a karácsonyfára, a kereskedőknek azonban már készülniük kell. A németországi karácsonyfa-termelők szövetségének (BWS) közelmúltban közzétett felméréséből az derül ki, hogy a fogyasztók körében a régióban, környezetbarát módon termesztett karácsonyfák népszerűsége növekszik, a műfenyők iránti érdeklődés pedig szinten maradt.

Emlékkereszt-avatás Kövestetőn

A Mecsekerdő Zrt. – a 21 állami erdőgazdasággal összhangban – emlékkereszt-állítással tiszteleg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt. A Kövestetőn álló emlékkeresztet 2021. szeptember 6-án áldották meg és szentelték fel.

Természetgazdálkodás csak fenntartható vadászattal lehetséges

Nádasdladányban, a Nádasdy-kastélyban tartották szeptember 3-án az Országos Magyar Vadászati Védegylet 140. jubileumi ünnepségét. A kastély építtetője, Nádasdy Ferenc szorgalmazta az OMVV megalapítását, majd ezt követően őt választották meg a szervezet első elnökének. Az emlékülésen Semjén Zsolt a védegylet jelenlegi elnöke a hamarosan megnyíló vadászati világkiállítás fő üzenetét is ismertette.

Országos kullancsfelmérés: emberben és háziállatban is több a csípés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből.

Madárszínház épül a Hortobágyon

A világ első Madárszínháza, azaz a félénk, vadon élő madarak közeli megfigyelését azok zavarása nélkül lehetővé tevő látogatóközpont épül a Hortobágyon Máté Bence világhírű természetfotós koncepciója alapján.

Programajánló

A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.

Sziklakapu a szabadság felé

A világháborúkban több millió katona esett fogságba távol a hazájától. A szerencsésebbek rövidebb-hosszabb idő elteltével hazatérhettek, azonban a háború borzalmain túl a fogságban elszenvedett kínok, megaláztatások is megtiporták lelküket.

Szeptember - Szarvasbőgés: megrázó, zsigerig hatoló ősi szó

„Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.” A szeptemberben kezdődő szarvasbőgés, ez az öblös, unikális, erdőt rengető hang átjárja az ágak-bozótok sűrűjét, egészen az ember teljes velejéig. Megrázó, zsigerig hatoló ősi szó, ami a párzás kezdetét jelenti.

Erdészeti fórumsorozatot tart a NAK

Erdészeti tájékoztató fórumsorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2021. szeptember 16. és november 4. között.