Back to top

Mit rejtenek a Pilis sziklái?

Egykoron szerzetes barlangokat rejtettek a Pilis hófehér sziklái, napjainkban pedig helyben megélni akaró termelőket, kézműveseket, lovastanyákat, borászokat, turistákat váró portákat és főként összefogást a térség fejlesztése érdekében. Ez utóbbi testesült meg a most megalakult Pilisi Sziklák Natúrparkban.

Mészkő sziklák a Pilisben
Mészkő sziklák a Pilisben
Fotó: BNE
A natúrpark munkaszervezetének vezetője, Nyírő András kifejtette,

az itt élőket összeköti a természet szeretete, a hagyományok tisztelete és a törekvés, hogy ki tudják aknázni a Pilis adta lehetőségeket, Duna és a főváros közelségét. Ezekből szeretnének előnyt kovácsolni a településfejlesztésben, környezetvédelemben, turizmusban és a helyi termékek előállításában, értékesítésében.

A Virágzó Kesztölc Egyesület kezdeményezésére öt település – Kesztölc, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisjászfalu és Piliscsaba – hozta létre a Pilisi Sziklák Natúrparkot. Ennek előkészítésben kulcsszerepet vállaltak a Szent István Egyetem Tájépítész Karának oktatói és hallgatói, akik részletes felmérést készítetek a környék természeti és kulturális kincseiről.

Rácz András átadja a natúrparki oklevelet Nyírő Andrásnak
Rácz András átadja a natúrparki oklevelet Nyírő Andrásnak
Fotó: BNE
A natúrparki oklevelet szeptember 25-én, Kesztölcön adta át az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Dr. Rácz András hangsúlyozta,

a natúrparki hálózat célja és szerepe a táji, természeti, kulturális örökség megőrzése, a környezeti nevelés, a szemléletformálás, a tájidentitás erősítése, a fenntartható térségfejlesztés, az ökoturizmus és rekreáció.

Jelenleg hazánk területének 9%-a natúrpark. A most megalakult Pilisi Sziklák Natúrpark Magyarországon tizenötödikként kapta meg a névhasználathoz a miniszteri hozzájárulást.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.