Back to top

OMÉK: múlt, jelen, jövő (1)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A vásárokból nőtték ki magukat, azok több elemét megtartották, de az adás-vétel („kótya-vetye”) helyett másra helyeződött a hangsúly. A gazdák itt tájékozódhattak az újdonságokról, az új növényfajokról és -fajtákról, az új állatfajták előnyös és hátrányos tulajdonságairól, tartásukról, új munkaeszközökről, gépekről. Ebből adódóan ezek a kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését.

Természetesen – mint az élet minden területén – ez esetben is voltak előzményei az egyes sorszámot viselő kiállításnak. A

19. század elején Magyarországon is megértek a gazdasági és társadalmi feltételei annak, hogy a nagy hagyományokkal bíró országos vásárokhoz hasonló mezőgazdasági kiállításokat is rendezzenek.

A lehetőség és az igény önmagában kevés volt ehhez, egy lelkes csapatnak kellett felkarolnia a kiállítások ügyet. A „Lófuttató Társaság” vállalta magára ezt a feladatot. A társaság nevéhez fűződik egyebek mellett az első Pesten rendezett lóverseny (1827) és az 1829-ben tartott állatkiállítás. 1830-tól mint Állattenyésztő Társaság működött tovább, Széchenyi István elnökletével.

Fontos esemény volt az egyesület életében, hogy 1832-ben megvásárolták gróf Károlyi György 1200 négyszögöles Üllői úti telkét. Ez a Széchenyi javaslatára Közteleknek elnevezett terület adott otthont a következő évtizedek kiállításainak, majd itt építették fel az egyesület székházát. Az állattenyésztési kiállítások sikerén felbuzdulva a mezőgazdaság többi ágának bemutatása sem váratott sokáig. A Medárd-nap környékén tartott állatbemutatások után 1833-ban már sikeres mezőgazdasági gép és -eszközkiállítást rendeztek.

A társaság hatáskörének bővülése indokolttá tette, hogy 1835-ben felvegye a Gazdasági Egyesület, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) nevet. Továbbra is nagy szerepet szántak a mezőgazdaság fejlesztésében a rendszeres kiállításoknak.

Néhány sikeres, külföldi résztvevők megjelenésével, több állatfaj bírálatával és díjazásával kibővített kiállítás után a szabadságharc miatt néhány év kényszerszünet következett.

Először 1851-ben sikerült terménykiállítást rendezni. Kezdeményezője Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója volt. Indítványa kedvező fogadtatásban részesült mind a Magyar Gazdasági Egyesületnél, mind a cs. kir. Helytartóságnál. A kiállítást november 1-jén nyitotta meg Albrecht főherceg a Nemzeti Múzeum épületében.

A közönség 1854-ben láthatott újra mezőgazdasági kiállítást a megszokott helyen és időben, a Köztelken, Medárd napján. A szerény kiállítás sikerén felbuzdulva a következő években is megrendezték a „Gazdasági eszközök s gépek és gyapjúbundák kiállítás”-t.

1857. június 6–11. között rendezte meg az OMGE addigi legnagyobb általános gazdasági kiállítását. A felmerülő költségek (pavilonok, sátrak felépítése, a Köztelek felújítása) jelentős részét a kormányzat fedezte.

A 349 résztvevő közül huszonöt külföldről érkezett, de talán ennél is fontosabb volt, hogy a kiállításon az ország 63 vármegyéjéből 58 képviseltette magát.

Néhány ágazati bemutató után 1865-ig kellett várni egy általános kiállításra. Ekkor új helyszínen, a Városligetben rendezték meg a „Juh-, sertés-, gazdasági eszköz és gépkiállítás”-t. Az 1857-es kiállításhoz képest szűkült a bemutatott állatfajok száma. A lovak hiányát az indokolta, hogy a lótenyésztés irányításában egyre inkább a katonai szempontok érvényesültek. A lovak számára a többi gazdasági állattól függetlenül rendeztek árveréseket és vásárokat, a szarvasmarhák elmaradásáért pedig a rohamosan terjedő keleti marhavész volt felelős.

Folytatjuk!

Következő rész: Az „igazi” első kiállítás 1881-ben

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.

A biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatát vásárolta meg a Corteva

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Stoller Group, Inc. ("Stoller") ma bejelentette, hogy a Corteva végleges megállapodást írt alá a houstoni székhelyű Stoller, az iparág egyik legnagyobb független biológiai vállalatának felvásárlásáról. A több mint 60 országban folytatott tevékenységével és értékesítésével, valamint 2022-re több mint 400 millió dollárra prognosztizált bevételével a Stoller hozzájárul a Corteva növekedési és nyereségességi (EBITDA) mutatóihoz.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.