Back to top

OMÉK: múlt, jelen, jövő (1)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A vásárokból nőtték ki magukat, azok több elemét megtartották, de az adás-vétel („kótya-vetye”) helyett másra helyeződött a hangsúly. A gazdák itt tájékozódhattak az újdonságokról, az új növényfajokról és -fajtákról, az új állatfajták előnyös és hátrányos tulajdonságairól, tartásukról, új munkaeszközökről, gépekről. Ebből adódóan ezek a kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését.

Természetesen – mint az élet minden területén – ez esetben is voltak előzményei az egyes sorszámot viselő kiállításnak. A

19. század elején Magyarországon is megértek a gazdasági és társadalmi feltételei annak, hogy a nagy hagyományokkal bíró országos vásárokhoz hasonló mezőgazdasági kiállításokat is rendezzenek.

A lehetőség és az igény önmagában kevés volt ehhez, egy lelkes csapatnak kellett felkarolnia a kiállítások ügyet. A „Lófuttató Társaság” vállalta magára ezt a feladatot. A társaság nevéhez fűződik egyebek mellett az első Pesten rendezett lóverseny (1827) és az 1829-ben tartott állatkiállítás. 1830-tól mint Állattenyésztő Társaság működött tovább, Széchenyi István elnökletével.

Fontos esemény volt az egyesület életében, hogy 1832-ben megvásárolták gróf Károlyi György 1200 négyszögöles Üllői úti telkét. Ez a Széchenyi javaslatára Közteleknek elnevezett terület adott otthont a következő évtizedek kiállításainak, majd itt építették fel az egyesület székházát. Az állattenyésztési kiállítások sikerén felbuzdulva a mezőgazdaság többi ágának bemutatása sem váratott sokáig. A Medárd-nap környékén tartott állatbemutatások után 1833-ban már sikeres mezőgazdasági gép és -eszközkiállítást rendeztek.

A társaság hatáskörének bővülése indokolttá tette, hogy 1835-ben felvegye a Gazdasági Egyesület, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) nevet. Továbbra is nagy szerepet szántak a mezőgazdaság fejlesztésében a rendszeres kiállításoknak.

Néhány sikeres, külföldi résztvevők megjelenésével, több állatfaj bírálatával és díjazásával kibővített kiállítás után a szabadságharc miatt néhány év kényszerszünet következett.

Először 1851-ben sikerült terménykiállítást rendezni. Kezdeményezője Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója volt. Indítványa kedvező fogadtatásban részesült mind a Magyar Gazdasági Egyesületnél, mind a cs. kir. Helytartóságnál. A kiállítást november 1-jén nyitotta meg Albrecht főherceg a Nemzeti Múzeum épületében.

A közönség 1854-ben láthatott újra mezőgazdasági kiállítást a megszokott helyen és időben, a Köztelken, Medárd napján. A szerény kiállítás sikerén felbuzdulva a következő években is megrendezték a „Gazdasági eszközök s gépek és gyapjúbundák kiállítás”-t.

1857. június 6–11. között rendezte meg az OMGE addigi legnagyobb általános gazdasági kiállítását. A felmerülő költségek (pavilonok, sátrak felépítése, a Köztelek felújítása) jelentős részét a kormányzat fedezte.

A 349 résztvevő közül huszonöt külföldről érkezett, de talán ennél is fontosabb volt, hogy a kiállításon az ország 63 vármegyéjéből 58 képviseltette magát.

Néhány ágazati bemutató után 1865-ig kellett várni egy általános kiállításra. Ekkor új helyszínen, a Városligetben rendezték meg a „Juh-, sertés-, gazdasági eszköz és gépkiállítás”-t. Az 1857-es kiállításhoz képest szűkült a bemutatott állatfajok száma. A lovak hiányát az indokolta, hogy a lótenyésztés irányításában egyre inkább a katonai szempontok érvényesültek. A lovak számára a többi gazdasági állattól függetlenül rendeztek árveréseket és vásárokat, a szarvasmarhák elmaradásáért pedig a rohamosan terjedő keleti marhavész volt felelős.

Folytatjuk!

Következő rész: Az „igazi” első kiállítás 1881-ben

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 46. hét

15 milliárd forintos keret áll a baromfitartók rendelkezésére. Az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében új, a baromfiágazat számára elérhető állatjóléti támogatást indított az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében.

November 25-ig lehet pályázni a Digitális Agrárakadémia Digitális Bemutató Gazdaság pályázatára

Meghosszabbított határidővel 2022. november 25-ig lehet jelentkezni a Digitális Agrárakadémia Digitális Bemutató Gazdaság pályázatára. A digitális megoldások megismerése a gyakorlatban, működés közben a leghatékonyabb, ezért bővítik a Digitális Agrárakadémia országos kapcsolatrendszerét és együttműködéseit.

Már több mint 10.000 középiskolás töltötte ki a Nagy Diák Agrártesztet

Mire jó egy drón a mezőgazdaságban? Mit jelent a precíziós gazdálkodás? Milyen az intelligens mechanikus gyomirtás? Ehhez hasonló kérdéseket kell megválaszolnia azoknak a középiskolásoknak, akik a Nagy Diák Agrárteszt 2. online vetélkedőn december 15-ig még versenybe szállnának az értékes nyereményekért.

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőtől december 15-ig hajtja végre éven belüli második, rendszeresen ismétlődő mezőgazdasági összeírását - jelentette be az MTI-nek küldött közleményében a hivatal.

Gazdakonzultáció Solton

A termelőket legjobban foglalkoztató témákat gyűjtötte össze a ConsultAgro Kft., amiket a cég által meghívott neves előadók vitattak meg nyilvánosan egy Solton rendezett konzultáción. Terítékre került az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás, az új KAP, az agrárfinanszírozás és a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása.

Jól alakulnak az őszi szántóföldi munkálatok

A 2023. évi terméseket megalapozó hazai vetési munkálatok megfelelő ütemben haladnak és november közepére lényegében befejeződnek - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Lehet-e otthon disznót vágni, és valójában kié a tudomány?

A kutatás értelmetlen a szakma nélkül, a szakma viszont elveszett tudomány nélkül. Ennek ellenére még a szaksajtóban is kevés tudományos ismeretterjesztő írás jelenik meg a hazai agrárium szakterületén.

Ma kezdődik a Bakony Expo

Már 9. alkalommal szervezi meg Veszprém városa és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Bakony Expot. November 11. és 13. között a Veszprém Arénában ismét a termelőké és a bakonyi ízeké a főszerep.

Száz fa ültetésével indult véderdősítési program

Véderdősítési program kezdődött Debrecenben, 725 fát és húszezer erdészeti facsemetét telepítenek a városban - jelentette be Papp László polgármester szerdán a Vértessy-kúria mögötti területen, ahol az első száz fát elültették.

New Holland újdonságok a párizsi SIMA kiállításon

Az idén 100 éves SIMA hivatalosan is megnyitotta kapuit Párizsban. Ebben az áttekintésben a Magyar Mezőgazdaság bemutatja a New Holland gépesítési híreit, a kombájn- és traktorfejlesztései újdonságokat.