A kiemelt témakörnek számító adatgyűjtést és -feldolgozást, illetve az agrárágazatba alkalmazott informatikát több aspektusból is feltárták a szakemberek, kollektív képet adva a magyar mezőgazdaságban helyet foglaló agrárdigitalizációról.
Csák Gyula, a Talentis Agro Zrt. operatív igazgatója egy termelő vállalat nézőpontjából ismertette az agrárdigitalizáció fontosságát. Véleménye szerint az informatika mindenre nyitott, amiben kívánják alkalmazni, a kérdés az, hogy a cégek eléggé nyitottak-e az informatikára. Elmondása szerint
A termelési folyamatokat egy integrált informatikai rendszerben átfogva lekövetni, és a gazdasági döntéseinket annak támogatásával meghozni.
Balla István, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettese kifejtette, hogy jelenleg rengeteg modern technológia, okos eszköz áll a mezőgazdálkodók rendelkezésére, melyeknek segítségével egyszerűbben és nagyobb mennyiségben lehet adatot gyűjteni. A probléma az, hogy ezeknek az adatoknak a feldolgozása jelenleg még nincs megfelelő szinten, márpedig az adatbázisból nyert adatok kiértékelése meghatározza döntéseink alakulását. Hozzátéve, hogy mivel
az adatszerzés napjainkban könnyen megvalósítható, nem szabad átesni a ló túloldalára, beleveszni az adatsokaságba.
Kecskés Zsolt, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatások értékesítési igazgatója a hazai mezőgazdaság innovációjának és tudásszintjének szempontjából nemzetközi szinten való elhelyezkedéséről beszélt, miszerint nem vagyunk elmaradva a többi országtól, azonban a feltárt adatoknak a használata, elemzése és értelmezése, még hagy kívánni valót maga után esetünkben.
Az AgroVIR Kft. ügyvezetője, Maróti Miklós előadásában kihangsúlyozta, hogy
az agrárdigitalizáció nem egyenlő a precíziós gazdálkodással,
az csupán egy szelete az agrárdigitalizáció „tortájának”. Elmondta, hogy az agrárdigitalizáció eszközeinek nincs akkora beruházási igénye, mint mondjuk a precíziós gazdálkodásnak, alkalmazásának és használatának sokkal inkább a nem megfelelő humán erőforrás és a gondolkodás szab gátat.
A szakemberek egyöntetűen elengedhetetlennek tartják azt, hogy mindaddig nem alkalmazhatóak teljes körűen az agrárdigitalizációs rendszerek, ameddig nincs erre megfelelően képzett szakember, aki tisztában van az informatikai innovációval a mezőgazdasági ágazatban. 
ehhez pedig megfelelő oktatók és olyan cégvezetők, valamint gazdálkodók szükségesek, akik megértették és elfogadták ezen technológiai fejlődéseknek az ágazatban használható jelentőségét. Mindehhez megfelelő nyitottság és befogadó-készség szükségeltetik, és minél több szakmailag és informatikailag egyaránt képzett szakember.
A jövő mezőgazdaságának az adatok megfelelő kiértékeléséhez, érdemes lenne egy globális adatbázisban gondolkodnia, melyben az ország minden gazdája a begyűjtött adatokat feltöltve a rendszerre (felhőbe), átfogóan kiértékelt adatbázissal rendelkezne, amely segítené a közös gazdálkodást és az egységes gondolkodást.
