Back to top

Az „igazi” első kiállítás 1881-ben - OMÉK: múlt, jelen, jövő (2)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A sorozat előző részét itt találja.

Az 1865 utáni másfél évtizedben nem tartottak országos mezőgazdasági kiállítást. A számos ok között szerepelt a már említett keleti marhavész, a gyenge terméseredmények és az általános mezőgazdasági dekonjunktúra. Éppen ezért a kormányzat nagy hangsúlyt fektetett gazdaságpolitikájában a mezőgazdaság, különös tekintettel a szarvasmarha- és a juhállomány fejlesztésére.

Az ekkor felállított állami tenyésztelepek kedvező hatása a köztenyésztésre, kellő ismertségük hiányában még nem érvényesülhetett a várt mértékben.

Újra felmerült az országos tenyészállatvásárok gondolata, mint a tenyészállatok népszerűsítésének és terjesztésének legcélravezetőbb lehetősége.

Ennek értelmében kérte fel a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet a tenyészállatvásár megszervezésére. A minisztérium vállalta az első kiállítás összes költségét, sőt, miniszteri közbenjárásra díjtalanul jutottak a ferencvárosi marhavásártérhez, a kiállítás új helyszínéhez. Ilyen előzmények után nyílt meg 1881. május 7-én az „I. Tenyész­állatvásár”. A kiállítások sorszámozása is ekkor kezdődött, és jutott el az idén megrendezendő 79-hez, ezért ezt a kiállítást kell az OMÉK hivatalos jogelődjének tekinteni.

A mezőgazdaság többi ágát is felölelő nagy seregszemlére az 1885-ös általános kiállításon, a Városligetben került sor.

A mezőgazdasági csarnok 4300 négyzetméterén bemutatták a különböző „magterményeket”, takarmányféléket, az állati termékek csoportját és a szakoktatási intézményeket. A magyar termékeken kívül láthatott a nagyérdemű külföldi kiállítókat is. Külön pavilonban mutatkozott be
Albrecht főherceg béllyei és óvári uradalma, valamint Schönborn-Bucheim Ervin gróf munkácsi és árvai uradalma. Szintén önálló kiállítási csarnokban kapott helyet az erdészeti kiállítás, a mezőgazdasági gépbemutató és a „Bor és szeszes ital” kiállítás. A kísérőrendezvények sorát gazdagította nyáron egy aratógépverseny, szeptember elején pedig egy gőzekeverseny. Akkoriban kezdett szokássá válni az is, hogy a kiállításokhoz kapcsolódva konferenciákat rendeznek a különböző szakmai szervezetek és egyesületek.

A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére rendezett 1896. évi Millenniumi Kiállításnak – az 1885. évi országos kiállításhoz hasonlóan – a Városliget lett a színhelye.

A mezőgazdaság, az ország életében betöltött szerepének megfelelően, mindkét főcsoportban, a történelmiben és a jelenkoriban is szerepelt. A történelmi főcsoport épülete – ami Vajdahunyadvár néven vált ismertté, és a kiállítás bezárása után a Mezőgazdasági Múzeumnak adott otthont – mellett külön pavilont építettek a történelmi vadászat bemutatására. A Herman Ottó által rendezett, ősfoglalkozásokat ismertető kiállításokat – halászat, pásztorkodás – is ebben a főcsoportban láthatta a közönség.

Az ezredéves kiállítás jelenkori része az agrárgazdaság teljes egészét reprezentálta, sőt, a korábbi kiállításokon alig szereplő erdészet, vízgazdálkodás és meteorológia is önálló bemutatkozási lehetőséget kapott. Méltó módon, külön csoportban képviseltette magát a mezőgazdasági gépészet és az élelmiszeripar. Tényleges állatvásárokat is tartottak, részben az Erzsébet királyné út melletti állatbemutató telepen, részben a kőbányai sertéstelepen. Volt baromfi- és ebkiállítás, élő méhek kiállítása, két lókiállítás (használati és tenyészlovak), valamint a sertések, juhok és a szarvasmarhák részére is rendeztek két-két (hízó- és tenyész­állat) kiállítást.

A már említett „I. Országos Tenyész- és Haszonállat-kiállítás”-t 1881-ben rendezte meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ezzel a kiállítással vette kezdetét a rendszeresen megtartott országos mezőgazdasági kiállítások máig tartó sorozata.

A kiállítások helyszíne kezdetben a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott ferencvárosi marhavásártér volt. 1892-től a Keleti pályaudvar melletti épület, az úgynevezett Tattersall adott otthont a kiállításoknak. Néhány éven keresztül baromfikiállítás is szerepelt a tenyészállatvásárok programjában, de később a baromfitenyésztési kiállítások függetlenné váltak. A lovak részére, néhány nagyobb kiállítástól eltekintve, önálló kiállításokat és vásárokat szerveztek.

A rendszeresen megrendezett tenyész­állatvásárok számos szempontból már magukon hordozták a mai kiállítások jegyeit. Kötelező lett az egységes szellemű bírálat és díjazás. A fokozódó érdeklődés, az egyre több jelentkező világosan mutatta, hogy a Tattersall már nem tud sokáig megfelelni az igényeknek. 1912-ben kezdődtek meg az építkezések a Pongrác út melletti Ligettelki dűlőben. E terület köré, az Albertirsai út és a Lóversenytér által határolt területen épült ki később a budapesti vásártér. Az építkezések folytatását és a tenyészállatvásárok megtartását a világháború kitörése hosszú időre megakadályozta.

Folytatjuk!

Következő rész: Két világháború között

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Újra pályázható lesz a mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Módosították a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című (VP2-6.3.1-20 kódszámú) felhívást, melynek következtében újra nyitják a konstrukciót. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja új szakasszal került kiegészítésre, így a támogatási kérelmek benyújtására a hetedik szakasz keretében, 2022. november 17. – 2022. november 30. között lesz lehetőség.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

Műanyag-újrahasznosító üzemet adtak át Herenden

Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban, az új üzemben mezőgazdasági műanyaghulladékból állítanak elő granulátumot, amely mezőgazdasági műanyag termékek gyártásához szolgál alapanyagaként.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.