Back to top

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.

Stabil növekedési pályán van a mezőgazdaság, a gabona vetésterülete állandó és stabil, a termésátlagok – a szélsőséges időjárási hatások miatti ingadozást figyelembe véve is – valamelyest növekedést mutatnak

– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.

A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.

Fotó: Zsoldos Alexandra

A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük - hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.

Győrffy Balázs, elnök, NAK és Kovács András, elnök, Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ)
Fotó: Zsoldos Alexandra

MERÉSZ együttműködés

Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra.

A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára.

A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai - valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői - egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.

Ebben a gyártók számos innovációval a termelők segítségére kívánnak lenni: biológiai és kémiai fejlesztések, találmányok alkalmazása, valamint az új technológiák, például a drónok használatára való felkészülés ugyancsak szerepel a palettájukon.

A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.

A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.

A bioetanol-termelésünket ma is teljes egészében értékesíteni tudjuk,

és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Egymillió fontos rekordáron adtak el egy rekesz 1974-es kínai gabonapárlatot egy londoni árverésen

Egymillió brit fontért (413 milllió forintért) adtak el egy rekesznyit a kínaiak legendás nemzeti itala, a pajcsiu - egy főként cirokból vagy rizsből készült gabonapárlat - 1974-es évjáratából egy londoni aukción, ami rekordnak számít a Kínán kívül tartott árverések történetében.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Rendszeresen mezőgazdasági magánutakra tereli az autósokat a Google Maps

Érdemi problémává vált Németország néhány térségében, hogy a navigációs rendszerek mezőgazdasági területeken átvezető magánutakat jelölnek meg a legrövidebb vagy a leggyorsabb útvonalként. Az agrarheute.com portál foglalkozott a témával friss cikkében.

Minél többet dolgozunk, annál többet takarítunk meg – precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél még 2018-ban kezdték el a precíziós növénytermesztés előkészítését. A hároméves programban elkészültek a minden eddiginél részletesebb talajtérképeik, és meghatározták azokat az úgynevezett menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásuk alapját képezik.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.