Back to top

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.

Stabil növekedési pályán van a mezőgazdaság, a gabona vetésterülete állandó és stabil, a termésátlagok – a szélsőséges időjárási hatások miatti ingadozást figyelembe véve is – valamelyest növekedést mutatnak

– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.

A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.

Fotó: Zsoldos Alexandra

A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük - hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.

Győrffy Balázs, elnök, NAK és Kovács András, elnök, Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ)
Fotó: Zsoldos Alexandra

MERÉSZ együttműködés

Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra.

A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára.

A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai - valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői - egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.

Ebben a gyártók számos innovációval a termelők segítségére kívánnak lenni: biológiai és kémiai fejlesztések, találmányok alkalmazása, valamint az új technológiák, például a drónok használatára való felkészülés ugyancsak szerepel a palettájukon.

A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.

A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.

A bioetanol-termelésünket ma is teljes egészében értékesíteni tudjuk,

és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Vegyük vagy kölcsönözzük a karácsonyfát?

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.

Szabályozták az öntözéses gazdálkodást

December 10-én az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát.

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Bíznak a jövőben a magyar gazdák

Nem tántorítják el a nehézségek sem a hazai gazdálkodókat attól, hogy megvalósítsák terveiket. Gondolataik, ötleteik vannak, ezért a beruházások lendülete 2020-ban is tovább erősödhet - mondta a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjúban Nagy István agrárminiszter.

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Minden jövőbeni kormányt kötelez a klímamegállapodás Dániában

Ambiciózus klímacélokban állapodott meg péntek este a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az éghajlatváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság

Az agrárgazdaság éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásairól és fejlesztési stratégiáiról tartott tájékoztatást az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén a Parlamentben.

A Közös Agrárpolitika jövőjéről tanácskoztak a közép-kelet-európai agrárszervezetek

A litvániai Vilniusban tartották soron következő ülésüket a Három Tenger Régió agrárszervezetei. A bolgár, cseh, észt, lengyel, litván, magyar és szlovák szakemberek az európai uniós agrárpolitika jövőjéről folytattak megbeszéléseket. Közös nyilatkozatukban kiálltak a fiatal gazdák támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése mellett.