Back to top

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.

Stabil növekedési pályán van a mezőgazdaság, a gabona vetésterülete állandó és stabil, a termésátlagok – a szélsőséges időjárási hatások miatti ingadozást figyelembe véve is – valamelyest növekedést mutatnak

– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.

A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.

Fotó: Zsoldos Alexandra

A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük - hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.

Győrffy Balázs, elnök, NAK és Kovács András, elnök, Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ)
Fotó: Zsoldos Alexandra

MERÉSZ együttműködés

Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra.

A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára.

A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai - valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői - egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.

Ebben a gyártók számos innovációval a termelők segítségére kívánnak lenni: biológiai és kémiai fejlesztések, találmányok alkalmazása, valamint az új technológiák, például a drónok használatára való felkészülés ugyancsak szerepel a palettájukon.

A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.

A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.

A bioetanol-termelésünket ma is teljes egészében értékesíteni tudjuk,

és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Félmilliárd forintból épült meg a Cerbona új raktára

Ünnepélyes keretek között avatta fel a több mint 500 millió forintból megépült új raktárát a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. A közel 6 évtizedes múltra visszatekintő székesfehérvári cég vezetői szerint fontos mérföldkőhöz érkezett ezzel a vállalat.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Szeptemberben újból drágul a liszt

Vetekednek a malmok a tavalyinál drágább és kevesebb étkezési búzáért, szeptemberben pedig várhatóan 3-5 százalékkal emelik átadási áraikat – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mérföldkő a Bábolnai Gazdanapok történetében

A Bábolnai Gazdanapok bő három évtizedes történetének talán legemlékezetesebb kiállítása ért véget. A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a szervező Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, a hazai agrárkiállítások egyik zászlóshajójának tartott rendezvénye nemcsak hogy felvonultatta az ágazat színét-javát, de a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal történő személyes találkozásra is lehetőséget adott.

Ebből a traktorból a munka befejeztével sem szívesen szállnánk ki

"Újra színre lépnek a gépek!" - szól a 33. Bábolnai Gazdanapok szlogenje, utalva a kiállításon "hadrendbe" állított legkülönfélébb mezőgépekre. Ahogy az lenni szokott, az idei rendezvényen is számos új típus mutatkozott be - köztük olyanok is, melyek kivételes komfortérzetet kínálnak a leendő tulajdonosoknak.

A talaj tudományos faggatói

A Bábolnai Gazdanapok egyik nagy érdeklődésre számot tartó szakmai eseménye az interaktív talajszelvény bemutató. A helyszínre soha nem lehetett úgy érkezni, hogy szakemberek kisebb-nagyobb csoportja ne állna a kiásott gödörben. Egyre többen ébrednek rá, egészséges talaj nélkül nincsen gazdálkodás.