Back to top

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.

Stabil növekedési pályán van a mezőgazdaság, a gabona vetésterülete állandó és stabil, a termésátlagok – a szélsőséges időjárási hatások miatti ingadozást figyelembe véve is – valamelyest növekedést mutatnak

– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.

A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.

Fotó: Zsoldos Alexandra

A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük - hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.

Győrffy Balázs, elnök, NAK és Kovács András, elnök, Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ)
Fotó: Zsoldos Alexandra

MERÉSZ együttműködés

Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra.

A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára.

A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai - valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői - egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.

Ebben a gyártók számos innovációval a termelők segítségére kívánnak lenni: biológiai és kémiai fejlesztések, találmányok alkalmazása, valamint az új technológiák, például a drónok használatára való felkészülés ugyancsak szerepel a palettájukon.

A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.

A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.

A bioetanol-termelésünket ma is teljes egészében értékesíteni tudjuk,

és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tehenész-gumicsizma már a múlté

Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

5G és agrár drónok: ezekhez is érteniük kell a mai agrárszakembereknek

A digitális technológia hatalmas lehetőséget jelent a mezőgazdaságnak, mert a hatékonyság növelése mellett környezetkímélő megoldásokat tesz lehetővő. Egyúttal azonban új igényeket is támaszt az agrárképzéssel szemben.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Agrárcenzus kezdődött Romániában, várhatóan 3,2 millió gazdaságról gyűjtenek adatokat

Elkezdődött hétfőn Romániában a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok - közölte Tudorel Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka

2021. május 1-jén megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál. Számukra a tagdíj megfizetésének határideje 2021. június 15.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.