Back to top

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.

Stabil növekedési pályán van a mezőgazdaság, a gabona vetésterülete állandó és stabil, a termésátlagok – a szélsőséges időjárási hatások miatti ingadozást figyelembe véve is – valamelyest növekedést mutatnak

– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.

A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.

Fotó: Zsoldos Alexandra

A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük - hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.

Győrffy Balázs, elnök, NAK és Kovács András, elnök, Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ)
Fotó: Zsoldos Alexandra

MERÉSZ együttműködés

Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra.

A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára.

A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai - valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői - egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.

Ebben a gyártók számos innovációval a termelők segítségére kívánnak lenni: biológiai és kémiai fejlesztések, találmányok alkalmazása, valamint az új technológiák, például a drónok használatára való felkészülés ugyancsak szerepel a palettájukon.

A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.

A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.

A bioetanol-termelésünket ma is teljes egészében értékesíteni tudjuk,

és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendszeresen mezőgazdasági magánutakra tereli az autósokat a Google Maps

Érdemi problémává vált Németország néhány térségében, hogy a navigációs rendszerek mezőgazdasági területeken átvezető magánutakat jelölnek meg a legrövidebb vagy a leggyorsabb útvonalként. Az agrarheute.com portál foglalkozott a témával friss cikkében.

Minél többet dolgozunk, annál többet takarítunk meg – precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél még 2018-ban kezdték el a precíziós növénytermesztés előkészítését. A hároméves programban elkészültek a minden eddiginél részletesebb talajtérképeik, és meghatározták azokat az úgynevezett menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásuk alapját képezik.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.

június 21-ig módosíthatók az előzetes ellenőrzésben érintett kérelmek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja az érintett gazdálkodók figyelmét, hogy 2021. június 21-ig van lehetőség az egységes kérelmek előzetes ellenőrzése során feltárt hibák szankciómentes javítására.

Rengeteg munka, magas foglalkoztatás, kelendő termény - hogy áll a hazai dohánytermesztés?

A dohányágazatban a tavalyi év koránt sem volt kedvező a termelőknek, ami egyrészt a palántanevelés időszakában az időjárás kiszámíthatatlanságából fakadt, emellett a pandémia okozta munkaerőhiányt is megsínylette az ágazat. Az idei év kilátásairól, a palántanevelésről és az ágazat helyzetéről Kenyeres Sándor, a tisztújítás során a MADOSZ frissen választott elnöke számolt be lapunknak.

Fokozódó csapadékhiány

Június általában a legmagasabb csapadékösszegű hónapunk, ami eddig igencsak száraz, és a következő 6-8 nap során sem várható kiadós, áztató eső. A talaj egyre jobban kiszárad, már nemcsak a felszín közeli, hanem a mélyebb rétegek is. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont óriási szüksége lenne a csapadékra.

Június 17-én ismét Zöldség- és Gyümölcsnap: indul a hazai gyümölcsszezon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Európai Friss Csapat program június 17-re idén is meghirdeti a hazai Zöldség- és Gyümölcsnapot, hogy felhívja a figyelmet a hazai termesztésű friss, szezonális gyümölcsökre és zöldségekre.

Értéktőzsde - Kötés nélküli kereskedés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a június 4–10. közötti tőzsdenapokon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára változatlanul 86 500 forint/tonna volt. A termény 2021. november – 2022. júliusi jegyzése 2000–3000 forinttal 67 250–71 000 forint/tonnára emelkedett.

A szegedi őszi búzák Hódmezővásárhelyen

Jó ideje Hódmezővásárhely–Batidán, a Hódagro Zrt.-nél tartja kalászosfajta-bemutatóit a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Ennek közvetlen oka, hogy a két cég közösen vett részt egy GINOP-pályázaton, valamint hogy a kísérletbe vont fajták rendre szegediek voltak.

Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.