Back to top

Kutatás, ismeretterjesztés, kikapcsolódás

Régen akár száz év is eltelt, mielőtt megnyitottak egy arborétumot, így az idén mindössze 60. születésnapját ünneplő Budakeszi Arborétum különleges helyet foglal el a gyűjteményes kertek között. A főváros közelsége és a növekvő érdeklődés miatt a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. nem várt további évtizedekig, 2016 nyarán kitárta az arborétum kapuit a nagyközönség előtt.

Amellett, hogy a terület a mai napig komoly kutatások helyszíne, a pihenni vágyó vendégeket érdekes programokkal várják, és a dendrológia iránt érdeklődők is gyarapíthatják ismereteiket.

A fővárosi erdők növényvilágának is köszönhető, hogy mára az arborétum több mint 1000 növényfajtával rendelkezik. Szükség volt egy mintaterületre, ahol a szakemberek megnézhették, hogyan fejlődnek azok a fajok, amelyeket később, elsősorban zöldövezeti fásításban, illetve a parkerdőkben, városi parkokban kívántak felhasználni díszítő értékük miatt; olyan térségben, ahol az erdők látogatottsága, turisztikai szerepe különösen nagy.

Az őshonos fafajok különböző változatai mellett számos exóta (nem őshonos) flóraelem ültetését is tervezték, hogy megfigyeljék, miként viselkednek a környék erdőállományának szerves alkotóelemeként.

Telki és Budakeszi között találtak megfelelő területet az arborétum kialakításához. A helyszín kiválasztásában közrejátszott az is, hogy 1949-től a közelben működött az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kísérleti telepe, ahol a szakemberek már több tíz hektáros erdőtelepítést kezdeményeztek és kezeltek. Így az arborétum az alapítást megelőző évtized erdészeti szakmai munkájából is építkezhetett. Az akkortájt készített kerítéssel pedig nemcsak a környék vadállományától, hanem a vandál látogatóktól is védték a növekvő erdőket.

Miután az elvi és területi kérdésekre pont került, az első „kapavágások” 1959-ben kezdődtek meg Galambos Gáspár erdőmérnök irányításával. Az ültetési anyag nagy részét a Kámoni Arborétum adta, a többi más hazai arborétumokból, parkokból, kertészeti és erdőgazdasági kertekből származott. Az ültetés, a növények folyamatos ápolása megegyezett az erdősítésekben alkalmazott módszerekkel.

Az első átfogó értékelés szerint, a tűlevelűek közül különösen a vörösfenyők és a jegenyefenyő-félék fejlődtek kiválóan.

A lucfenyőfélék és a hosszú tűlevelű fenyők számos fajtája és változata szebben növekedett az átlagosnál. A duglászok, a hamisciprus-félék, a borókák többnyire beváltak, a tujafélék közül viszont csak egyesek, például az óriás tuja volt ígéretes. A lomblevelű fajokból az őshonos fák érezték jobban magukat. A cserjék közül szépen fejlődtek a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som-, az ezüstfa-, az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövisfélék. Általában jelentősen visszamaradtak a savanyú talajt kedvelő, a fagytól, a szárazságtól szenvedő fajták.

Jelenlegi arculatát 1979-1980-ban nyerte el az arborétum, amikor a maradék területeken nagyrészt saját termesztésű csemetéket telepítettek. Az exóta és az ország más részéből származó fajok közé az idő múlásával a budai hegyekben őshonos növények is betelepültek, és mára szemet gyönyörködtető elegyet alkotnak. A befektetett munkára a hazai természetvédelem is felfigyelt:

az arborétum 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett, majd később fokozottan védett.

A növényzet mára a kutatás, az ismeretterjesztés, az oktatás számára igen értékes szintre jutott. Esztétikai értékénél fogva vonzza a természetet szeretőket, a növények iránt érdeklődőket. Az erdei tavacskában őshonos mocsári teknősök, az állatsimogató területén felállított madárházban pedig kacagó gerlék és fürjek élnek, ezzel is elősegítve a szemléltető oktatást, ami az arborétum fontos tevékenységei közé tartozik.

A szervezett programok egy-egy természeti esemény, hagyomány vagy ünnep köré szerveződnek.

Tavasszal a húsvét, a Föld napja, a gyermeknap, a majális, a Madarak és Fák Napja, valamint az anyák napja, nyáron az esti túrák, a gyermekeknek szóló nyári tábor és csillagles, ősszel pedig a szarvasbőgés és a Márton-nap várja az érdeklődőket. Télen az adventi készülődés, vagy egy kellemes séta nyújt feledhetetlen élményt a látogatóknak.

A tematikus programok alkalmával minden korosztály találhat érdekes elfoglaltságot. Míg a gyermekek a természetismereti játékok során tehetik próbára tudásukat, vagy kincseket kereshetnek a zöld ösvényeken, addig a felnőttek szakvezetéses séta során bővíthetik ismereteiket, vagy éppen madáretetőt és odút készíthetnek. A hagyományőrző játékok, illetve a természeti motívumokat felhasználó kézműves-foglalkozások is népszerűek.

A természet szeretete által és a kultúra összefonódásából pedig megszületett az erdei színház,

melynek keretében amatőr színházi- és bábelőadásokat tekinthetnek meg az arborétum látogatói.

Megnyitása óta több mint 20 ezer ember kereste fel az arborétumot. A kellemes séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok is egyre több látogatót csábítanak. Ennek ellenére az arborétum továbbra is őrzi különleges báját, a nyugalom szigete a zsibongó nagyváros mellett.

Tomsics Nóra, Budakeszi Arborétum

Mészáros Péter, Pilisi Parkerdő Zrt.

Kacskovics Mihály erdésztechnikus, ny. birtokrendező levele betekintést enged az arborétum születésébe. „Abban az időben Galambos Gáspár technikust keresett, és ismeretség révén kerültem akkor hozzá. Eleinte másodhegedűs voltam, de 1960 májusában a „prímás” lelépett – ekkor lettem elsőhegedűs. Kizárólagos elfoglaltságom az Arborétum, és annak vezetése volt. Az egzóták telepítése még 1959 őszén kezdődött, 1963 nyaráig a telepítések zömét be is fejeztük, az akkori nyilvántartás 800-850 fajta fát és cserjét tartalmazott (az 1971-es felvételkor 1060-at – Apatóczky István). Ezek beszerzését Gazsi bácsi irányításával és ismeretsége révén az egész országból végeztem. Jött ide egzóta például Surdról, Csákánydoroszlóról, Sopronból, Szombathelyről, Kamaraerdőről, Kámonból, Gödöllőről, Szarvasról és Ráckevéről is. Az ültetést igen nagy gonddal végeztük. Begyakorlott perbáli asszonybrigáddal, 10-12 fővel dolgoztunk. Nem normára fizettünk, és sohanem a mennyiség, hanem a minőség volt a fontos... Egy-egy kivételesen igényes szolitert hetente egyszer locsoltunk szárazságban. Gazsi bácsi tavasztól őszig naponta kijött az Arborétumba, ahol természetesen megkívánta a „jelentést” a létszámról és az éppen végzett munkákról... Regisztráltuk az elmúlt évben elültetett csemetéket, a térképre berajzoltuk a különleges szolitereket, töröltük a kipusztult egyedeket és terveztük a következő évet.”

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.

Kisvasutazni jó

Tavaly megközelítőleg 285 ezren utaztak az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdei vasútjain, mintegy 245 ezren a Lillafüredi Állami Erdei vasúton (LÁÉV), és több mint 40 ezren a Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁÉV) járatain.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Rekordév a nyíregyházi erdei iskolában

Minden tekintetben rekordév volt a 2019-es az alapítása tizedik évfordulóját ünneplő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolában. A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott intézményben 427 erdőpedagógiai órát tartottak tavaly, ezeken csaknem 6000 gyerek és kísérő vett részt.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A karácsony ajándéka: karácsonyfák segítenek a hurrikán áldozatául esett parkon

Egy New Jersey-ben található állami park a 2012-ben tomboló Sandy hurrikán óta nem a régi, azonban a most adományozott kétezer karácsonyfának köszönhetően várhatólag hatalmas átalakuláson fog keresztülmenni.