A következő években a siker kulcsát az ágazat számára az Ipar 4.0 lehetőségeinek kihasználása, a technológiaváltás tervszerű, de bátor lebonyolítása fogja jelenteni – hangsúlyozta az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy a budapesti mezőgazdasági vásárok nagy múltra tekintenek vissza: az 1700-as években az akkor mindössze néhány tízezres város a vásárok ideje alatt népessége többszörösét fogadta be. Az 1885-ös kiállítás, majd a világraszóló milleniumi kiállítás újabb csúcspontját jelentették a magyar ipar, kereskedelem és vendéglátás történetének. A rendszerváltás azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy Magyarország visszanyerheti térségi kereskedelmi központ szerepét, de ekkoriban Európában inkább legyengült riválisként tekintettek a magyar vállalkozásokra. Nehéz évek következtek a piacok visszaszerzéséért és a versenyképesség megerősítéséért. “A magyar ember azonban, aki Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságú területét műveli több mint ezer éve, nem ijed meg néhány zimankós esztendőtől.”
Ma már világosan látszanak az agrárium céljai, kitörési pontjai: egyrészt a hazai lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásból kell biztosítani.
A második cél az élelmiszerlánc optimalizálása: a lehető legmagasabb hozzáadott értéket itthon előállítani, és a hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítani a nemzetgazdaság helyzetét. Ezenkívül a vidék önfenntartó képességét, munkalehetőségeit is meg kell őrizni, fejleszteni kell a fenntartható élelmiszertermelő rendszereket – emelte ki Zsigó Róbert.
Hangsúlyozta, hogy e célok megvalósítása érdekében a kormány az élelmiszeripart 2010 után stratégiai ágazattá minősítette, és az összehangolt fejlesztések eredményei már a számokban is látszanak.
2010 óta az ágazat teljes árbevétele 50 százalékkal emelkedett, az export részaránya is dinamikusan nőtt, az adózott nyereség közel háromszorosára emelkedett 2010 óta. Az éves szinten aktivált beruházások értéke 2013 óta 150 milliárd forint volt, 2017-ben meghaladta a 270 milliárd forintot.
Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója az élelmiszeripar globális trendjeiről és a kihívásokról tartott előadásában hangsúlyozta: a 21.század nemcsak a felelős magatartásról, hanem a tudatos fogyasztókról is szól, emellett sokkal nagyobb bizalomra lenne szükség az élelmiszeripari szereplők között, mert bizalmi válság van. Kifejtette, hogy
a klímaválság mellett figyelembe kell venni a népességnövekedést is, és mindezek következtében sokkal fenntarthatóbb, környezetkímélőbb módon kell sokkal több élelmiszert előállítani.
Másrészről világszerte számos szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalása van folyamatban, amely az árucikkek és szolgáltatások még szabadabb áramlását célozza. A kihívások között említette, hogy a fogyasztókban megnőtt a regionalizációs igény, valamint, hogy a modern világban étkezéshez is kötött népegészségügyi problémák vannak, míg a világ másik felében sok az éhező, nem jutnak elég élelmiszerhez az emberek.
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy megváltoztak a fogyasztási trendek: életkor szerint is módosultak a fogyasztói preferenciák, a fogyasztók a helyi termékekre koncentrálnak, és megjelent a műanyagellenesség. Szöllősi Réka szerint az élelmiszeriparnak rugalmasnak kell lennie, hogy mindezt a sokszínűséget stratégiai szinten is kezelni tudja. Ami biztos, hogy a Föld népessége 2050-re 10 milliárdra nő, és egyre több növényi alapú, illetve szezonális termékre lesz igény. Mivel azonban ez lokálisan mindenhol másképp megvalósítható, a fogyasztóknak kell tudatosnak lenniük. A gyártóknak pedig mindezek figyelembe vétele mellett kell versenyképes árukat előálltani.
A felelős viselkedés a környezet, a gazdaság és a társadalom irányába egyszerre kell, hogy megvalósuljon, ami nagyon nehéz feladat.
Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi főosztályának vezetője előadásában emlékeztetett arra, hogy 2015-ben készült el Magyarország Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája, amely rögzíti, hogy a lakosság biztonságos, jó minőségű, hazai forrásokból származó élelmiszerekkel történő ellátása nemzetbiztonségi érdek. A prioritások között szerepelt a munkahelymegőrzés és -teremtés , valamint a környezeti állapot megőrzése.
Magyarországon jelenleg 4394 élelmiszeripari vállalkozás van, amelyek 86.449 munkavállalót foglalkoztatnak, árbevételük pedig a 4000 milliárd forintoz közelít,
és az exportarány is jelentősen nő, 35 százalék. A lakosság jövedelme harmadát költi élelmiszerre, ami egyrészt az árak növekedéséből is következik, illetve elmozdulás történt a minőségi élelmiszerek felé, ami pozitív fejlemény.
A főosztályvezető kitért arra is, hogy elkezdődött a 2021-2027-es időszak tervezése. Ezen időszak fókuszában az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, a fogyasztói tudatossg fokozása áll majd, valamint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Növelni kell az erőforrás hatékonyságot, mérsékelni a környezetterhelést, és meg kell oldani a munkaerővel, szakképzéssel kapcsolatos problémákat. Kiemelte, hogy
a most készülő Digitális Agrár Stratégián belül már folyamatban van a digitális élelmiszeripari stratégia kidolgozása is.
Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője több előadást is tartott a konferencián. A Magyar Mezőgazdaságnak kiemelte: az élelmiszerágazatban nagyon fontos a lánc-szemlélet, amely egyben egy biztonsági láncolatot is jelent, és ezt a biztonsági szálat elsősorban a Nébih felügyeli. Ez azonban ma már nem megy kizárólag a jogszabályok meghozásával, és betartatásával, egyre több múlik a megfelelő vállalkozói szemléleten, és a fogyasztón is. A szakember szerint az elmúlt években elindult egy nagyon jó együttműködés a lánc szereplői között, és a Nébih szeretne ebben továbbra is katalizátor szerepet betölteni. Kitért arra is, hogy
a hivatal célja, hogy kiépüljön egy “immunrendszer” a társadalomban, ezzel tudjuk csökkenteni a kockázatokat. Ehhez a fogyasztói szemléletformáláson át vezet az út, amiben meghatározó az oktatás szerepe, ezért pedagógusokkal, oktatási intézménykkel – az óvodáktól az egyetemig – együttműködik a Nébih.
