Back to top

Óriási tartalékaink vannak a biomassza felhasználásában

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt ’bioeconomy’ stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza-alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel. A törekvésben résztvevők mutatkoztak be az OMÉK-on.

A biomassza-alapú gazdaság már nem új keletű kezdeményezés, hozzánk azonban csak megkésve gyűrűzött be. Jól mutatja ezt, hogy az EU-13-ak közül csak egy államnak van erre vonatkozó stratégiája, és azok nem mi vagyunk.  Igen nagy tehát a térség lemaradása a nyugat-európai államoktól.

Hazánk hatalmas biomassza-potenciállal rendelkezik, annak nagy részét azonban nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően hasznosítjuk.

Az előrelépéshez az kell, hogy a hulladékok vagy melléktermékek hasznosításával magas hozzáadott értékű termékek jelenjenek meg a piacon.

Fotó: Kántor Mia
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. (BZN) a POWER4BIO Horizont 2020 projekt tagjaiként meghatározó szereplői a hazai bioeconomy megteremtéséhez szükséges stratégia-előkészítési folyamatoknak.

A BZN hazánk legnagyobb alkalmazott kutatási hálózata, mely a szolgáltatások igen széles tárházát kínálja a gazdálkodóknak, nemcsak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, hanem egyebek közt üzleti, pénzügyi vonalon is, hogy a kutatási eredményeket minél többen átültethessék a gyakorlatba. A 26 éve létrehozott szervezet a sikerek mellett számos sikertelenséget is megélt, egyebek közt az igen széttagolt jogszabályozásból adódóan, mondta Koós Ákos, a BZN osztályvezetője. Mindenkivel együttműködnek, aki nyitott a kezdeményezésre, a kutatóintézetektől, az üzleti szereplőkön, az oktatáson át a finanszírozásban segítő magánszféráig.

Az uniós szinten 2018-ban indult Power4Bio projektben tett vállalások teljesítéséhez hozták létre a Magyar Bioeconomy Klasztert, melybe minél több szereplőt szeretnének bevonni.

Céljuk egyebek közt az innovációs hajlandóság növelése, és a társadalmi kapcsolódások kiterjesztése, úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük a biodiverzitást, és nem esünk át a ló túlsó oldalára.

A biomassza-alapú gazdaság alkalmazásának hazai térnyerését segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében idén megalapított Biomassza-alapú alosztály is. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy a minél több termelő megtalálja a helyét a folyamatban, és az képződött haszonból az elsődleges termékelőállítók is részesedjenek. Ehhez elsőként a biomassza-potenciál felmérését végzik, tudtuk meg az alosztály vezetőjétől, Somosné Nagy Adrienntől.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Tengeri hulladékból csinálnának fehérjeforrást a tudósok

Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.