Back to top

Akinek nincs múltja, annak nincs jövője

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar Kézműves Remek címmel meghirdetett pályázatának díjkiosztó ünnepségére került sor ma délelőtt. A tizenhetedik alkalommal kiírt pályázat célja a magyar kézművesség értékeinek, mestereinek és a minőségi kézműipari termékeknek az elismerése, a népi kézműves mesterségek hagyományainak tovább éltetése.

Magyarországról és a Kárpát-medence területéről a művészek négy kategóriában a tizenhetedik alkalommal jelentkezhettek alkotásaikkal. A művészi kézműiparon belül tradicionális- és iparművészeti kézműipar, a kézműiparon belül pedig mai- és gasztronómiai kézműipar témakörökben döntött a zsűri. A legkiemelkedőbbnek ítélt termék a Magyar Kézműves Remek elismerő címet kapta meg.

124 pályamű érkezett, ebből 46-ot díjaztak.

Öt pályázó, aki kiemelkedőt alkotott, kiválósági érmet kapott, két olyan művész, aki az elmúlt öt évben díjazott volt, elnöki aranyéremben részesült.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitó beszédében köszönetet mondott a résztvevőknek. Kiemelte, hogy egy olyan világban, melyben megkérdőjeleződnek az értékek, kellenek a tisztes cölöpök. Akinek nincs múltja, annak nincs jövője, ezek a kézműves termékek nemzeti értékek.

Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó
Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó

Egyre nagyobb az érdeklődés az egyedi tárgyak iránt,

a tömeggyártás mellett az emberek keresik az egyedit. A díjjal az alkotásokat akarjuk elismerni és piaci értéküket is szeretnénk emelni.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a kézműves hagyományok ünnepének nevezte ezt a napot. A termékek akár egy-egy terület arculatát is meg tudják határozni, mert kulturális örökségünk sajátos közvetítései.

A szakképzési rendszer megújításában a hagyományoknak is helye van, de a változásokra gyorsabban reagáló felnőttképzési rendszerre van szükség.

Magyar Kézműves Remek díjazottak közül kiválósági érmet kaptak:

  • Értékmentő időutazás kollekció (Bánky Zsuzsanna, Gisztl Anna, Szabó Gyula)
  • Sztyeppék vándora-motoros bőrtáska kollekció (Dabas Krisztina)
  • Kopjafa (Keresztes Levente)
  • Suhajda csemege (Szentandrási-Szabó Emese)
  • Szűrrátétes kollekció (Szombati Klára, Torba Béláné)

Elnöki aranyérmes

  • Merényi József faműves
  • Marton Ferenc kárpitos és asztalos

A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg
A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Teremtsük meg a magyar sajt divatját!

Kevés érmet adott ki a zsűri a VII. Magyar Sajtmustrán rendezett sajtversenyen, azonban mind a 120 nevezőnek lehetősége van a rendezvény ideje alatt megtudni, mit találtak a bírálók jónak és miben hibázott a sajtmester. Elvégre „a magyar sajt közös ügyünk” – ahogy azt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a rendezvény megnyitóján.

„Az Év Pincészete Magyarországon 2019-ben” Günzer Tamás Pincészete

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete Magyarországon” kitüntető címet. Ebben az évben a díjat Günzer Tamás Pincészete nyerte el.

Kiváló antidepresszáns az év gyógynövénye, a közönséges orbáncfű

A közönséges orbáncfűről az utóbbi 20-30 évben bizonyosodott be, hogy antidepresszáns hatása van, ezen kívül gyors sebgyógyító, minden bőrbetegségre, illetve gyomor- és nyombélfekélyre is jótékony hatású. Száraz gyepekben Magyarországon is gyakori, rövid életű, 50-100 centiméter magas évelő növény.

Ki fizet mangalica kolbásszal a fogtömésért?

Az élelem a legjobb fizetőeszköz - vallja Rendek Olga, aki férjével együtt 30 éve gazdálkodik a Felső-Kiskunsági Homokhátságon, a Rendek család egykori portáján. Mangalica hússal, vagy kolbásszal fizetnek a fogtömésért a fogorvosnak és élelem az ára az angol nyelvóráknak is.

A jótékony riolittufa

Sokféle talajjavító anyag létezik, közülük a riolittufa-őrlemény használható a legsokoldalúbban, mert természetes ioncserélő képessége révén szinte minden talajtípuson bevethető.

Csírának már öreg, kifejlett növénynek még fiatal, mi az?

A válasz: mikrozöld. Így nevezik azokat a zsenge kis növénykéket, amelyeket a fotókon is látható fejlettségi állapotban fogyasztunk, és – ez talán már senkit sem lep meg – roppant egészségesek. Az OMÉK-on Bakonyi Orsi jóvoltából ismerkedhettünk meg velük.

Készülnek a Behajtási Ünnepre a Hortobágyon

Október beköszönte azt is jelzi, közeledik a hortobágyi Behajtási Ünnep: látványos felvonulással elevenítenek fel régi hagyományokat e napon a pásztorok, akik még ma is őrzik rájuk bízott jószágaikat.

Kecskeház és sajtműhely Mányon - Szeretnénk meghatározni a piacot

Néhány évtizede megindult Budapestről a kiköltözés az agglomerációba. Az elvándoroltak többsége azonban ma is erős szállal kötődik a nagyvároshoz, vidéken lakik, de a fővárosban dolgozik. Csak kevesen hagyják el úgy a metropoliszt, mint Nagy Zsuzsa, aki teljes életmódot változtatott. Mányra költözött, férjhez ment Nagy László gazdálkodóhoz és kecskesajtot készít.

Egy mai „bioparaszt” a Felvidékről

A szlovákiai biotermesztés bölcsöje kétségtelenül Peszegtergenye. Palik László ugyan tanulmányait a gödöllői egyetemen végezte, s hazatérése után hamar a helyi szövetkezet élén találta magát, még az iskolapadban megfogalmazódott benne a természetközeli gazdálkodás igénye.

446 kilogramm élelmiszert ajánlottak fel jótékony célra a 79. OMÉK kiállítói

Idén is gyűjtöttek élelmiszert a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára a 79. OMÉK kiállítói. A hétvégén zárult Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár résztvevői a kiállítás végén megmaradt még fogyasztható, bontatlan csomagolású, főként tartós élelmiszereket ajánlhatták fel, amelyet az Egyesület a következő napokban rászoruló családoknak, gyermek- és idősotthonoknak juttat el.