Back to top

Akinek nincs múltja, annak nincs jövője

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar Kézműves Remek címmel meghirdetett pályázatának díjkiosztó ünnepségére került sor ma délelőtt. A tizenhetedik alkalommal kiírt pályázat célja a magyar kézművesség értékeinek, mestereinek és a minőségi kézműipari termékeknek az elismerése, a népi kézműves mesterségek hagyományainak tovább éltetése.

Magyarországról és a Kárpát-medence területéről a művészek négy kategóriában a tizenhetedik alkalommal jelentkezhettek alkotásaikkal. A művészi kézműiparon belül tradicionális- és iparművészeti kézműipar, a kézműiparon belül pedig mai- és gasztronómiai kézműipar témakörökben döntött a zsűri. A legkiemelkedőbbnek ítélt termék a Magyar Kézműves Remek elismerő címet kapta meg.

124 pályamű érkezett, ebből 46-ot díjaztak.

Öt pályázó, aki kiemelkedőt alkotott, kiválósági érmet kapott, két olyan művész, aki az elmúlt öt évben díjazott volt, elnöki aranyéremben részesült.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitó beszédében köszönetet mondott a résztvevőknek. Kiemelte, hogy egy olyan világban, melyben megkérdőjeleződnek az értékek, kellenek a tisztes cölöpök. Akinek nincs múltja, annak nincs jövője, ezek a kézműves termékek nemzeti értékek.

Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó
Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó

Egyre nagyobb az érdeklődés az egyedi tárgyak iránt,

a tömeggyártás mellett az emberek keresik az egyedit. A díjjal az alkotásokat akarjuk elismerni és piaci értéküket is szeretnénk emelni.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a kézműves hagyományok ünnepének nevezte ezt a napot. A termékek akár egy-egy terület arculatát is meg tudják határozni, mert kulturális örökségünk sajátos közvetítései.

A szakképzési rendszer megújításában a hagyományoknak is helye van, de a változásokra gyorsabban reagáló felnőttképzési rendszerre van szükség.

Magyar Kézműves Remek díjazottak közül kiválósági érmet kaptak:

  • Értékmentő időutazás kollekció (Bánky Zsuzsanna, Gisztl Anna, Szabó Gyula)
  • Sztyeppék vándora-motoros bőrtáska kollekció (Dabas Krisztina)
  • Kopjafa (Keresztes Levente)
  • Suhajda csemege (Szentandrási-Szabó Emese)
  • Szűrrátétes kollekció (Szombati Klára, Torba Béláné)

Elnöki aranyérmes

  • Merényi József faműves
  • Marton Ferenc kárpitos és asztalos

A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg
A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kézműves sör készítéséhez nyert támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft.

Kézműves sör készítésére alkalmas technológiára nyert több mint százmillió forint támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Fejlesztő, Kivitelező és Szolgáltató Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Lekvárok, szörpök, chilik

A Pettyes Lekvár kínálata szezontól függ. A több mint ötvenféle íz között hagyományos, különlegesebb és nyírfacukorral készült variációk is találhatók. Molnár Tiborné, aki Zalakaroson él a családjával. Már hat éve foglalkoznak lekvárok és szörpök készítésével, amiket a kertjükben termesztett zöldségekből, gyümölcsökből és gyógynövényekből állítanak elő.

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

XXVI. Kanca- és Ménverseny, Méneskönyvek Versenye

Rekord összegű díjazás, kis mezőny, sztárlovasok. Röviden így jellemezhető a július közepén, Mezőhegyesen megrendezett hagyományos kanca- és ménverseny. A mének döntőjét Aranykapu con Lordan nyerte Krucsó Szabolccsal a nyeregben, a kancákét Timpex Bölcsész és ifj. Szabó Gábor, a szuperdöntőben pedig Timpex Fényév ugyancsak ifj. Szabó Gáborral a nyeregben diadalmaskodott.

VINAGORA – ezek az idei győztes borok

Idén a vírusjárvány miatt sok mérvadó nemzetközi borverseny elmaradt, ezért fontos, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő VINAGORA borversenyt viszont sikerült megrendezni Szekszárdon.

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

Milyen sör lapul a Fehér Nyúl kalapjában?

Nyolc alap sörrel, évi 15-20, ahogy ők hívják, „Kísérleti Nyúllal”, 250 ezer literes éves kapacitással működik a Fehér Nyúl sörfőzde Budapest közepén. Az idei nehéz évről és a kisüzemi sörfőzés jövőjéről beszélgettünk Sajgó Álmossal, a sörfőzde egyik alapítójával.