Back to top

Akinek nincs múltja, annak nincs jövője

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar Kézműves Remek címmel meghirdetett pályázatának díjkiosztó ünnepségére került sor ma délelőtt. A tizenhetedik alkalommal kiírt pályázat célja a magyar kézművesség értékeinek, mestereinek és a minőségi kézműipari termékeknek az elismerése, a népi kézműves mesterségek hagyományainak tovább éltetése.

Magyarországról és a Kárpát-medence területéről a művészek négy kategóriában a tizenhetedik alkalommal jelentkezhettek alkotásaikkal. A művészi kézműiparon belül tradicionális- és iparművészeti kézműipar, a kézműiparon belül pedig mai- és gasztronómiai kézműipar témakörökben döntött a zsűri. A legkiemelkedőbbnek ítélt termék a Magyar Kézműves Remek elismerő címet kapta meg.

124 pályamű érkezett, ebből 46-ot díjaztak.

Öt pályázó, aki kiemelkedőt alkotott, kiválósági érmet kapott, két olyan művész, aki az elmúlt öt évben díjazott volt, elnöki aranyéremben részesült.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitó beszédében köszönetet mondott a résztvevőknek. Kiemelte, hogy egy olyan világban, melyben megkérdőjeleződnek az értékek, kellenek a tisztes cölöpök. Akinek nincs múltja, annak nincs jövője, ezek a kézműves termékek nemzeti értékek.

Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó
Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Kézműves Remek díjkiosztó

Egyre nagyobb az érdeklődés az egyedi tárgyak iránt,

a tömeggyártás mellett az emberek keresik az egyedit. A díjjal az alkotásokat akarjuk elismerni és piaci értéküket is szeretnénk emelni.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a kézműves hagyományok ünnepének nevezte ezt a napot. A termékek akár egy-egy terület arculatát is meg tudják határozni, mert kulturális örökségünk sajátos közvetítései.

A szakképzési rendszer megújításában a hagyományoknak is helye van, de a változásokra gyorsabban reagáló felnőttképzési rendszerre van szükség.

Magyar Kézműves Remek díjazottak közül kiválósági érmet kaptak:

  • Értékmentő időutazás kollekció (Bánky Zsuzsanna, Gisztl Anna, Szabó Gyula)
  • Sztyeppék vándora-motoros bőrtáska kollekció (Dabas Krisztina)
  • Kopjafa (Keresztes Levente)
  • Suhajda csemege (Szentandrási-Szabó Emese)
  • Szűrrátétes kollekció (Szombati Klára, Torba Béláné)

Elnöki aranyérmes

  • Merényi József faműves
  • Marton Ferenc kárpitos és asztalos

A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg
A Magyar Kézműves Remek elismerő címet negyvenegy alkotó kapta meg

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Puli: csintalan és mindenről van véleményé

A puli világszerte az egyik legismertebb magyar kutyafajta. Ősi változata pásztorkodó elődeinkkel került a Kárpát-medencébe. A fajta nevét a terelés módjára vezetik vissza: a puli szó a sumer nyelven „támadva terelőt” jelent.

Istálló sajtműhellyel

Kovács Csaba, a lovasválogatott-keret tagja eleinte lovas iskolát működtetett Nemesvámoson, a gyerekek számára egy tehenet is vásárolt, amelynek tejét meg is kóstolhatták. Amit nem ittak meg, azt elkezdték feldolgozni: először joghurtot készítettek, ami ízlett a barátoknak is, így egyre több és többféle tejterméket állítottak elő.

Az államalapítás ünnepe alkalmából ismerték el munkájukat

„Ma nemcsak Szent Istvánt, az államalapítást, az alkotmányosságot és az új kenyeret ünnepeljük, hanem azokat a kitüntetetteket is, akik kitartásukkal, szorgalmukkal példát állítanak elénk – fogalmazott Nagy István agrárminiszter a szaktárca államalapítás és Szent István király ünnepe alkalmából szervezett díjátadóján, a Pesti Vigadóban.

Kézműves sör készítéséhez nyert támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft.

Kézműves sör készítésére alkalmas technológiára nyert több mint százmillió forint támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Fejlesztő, Kivitelező és Szolgáltató Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Lekvárok, szörpök, chilik

A Pettyes Lekvár kínálata szezontól függ. A több mint ötvenféle íz között hagyományos, különlegesebb és nyírfacukorral készült variációk is találhatók. Molnár Tiborné, aki Zalakaroson él a családjával. Már hat éve foglalkoznak lekvárok és szörpök készítésével, amiket a kertjükben termesztett zöldségekből, gyümölcsökből és gyógynövényekből állítanak elő.

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

XXVI. Kanca- és Ménverseny, Méneskönyvek Versenye

Rekord összegű díjazás, kis mezőny, sztárlovasok. Röviden így jellemezhető a július közepén, Mezőhegyesen megrendezett hagyományos kanca- és ménverseny. A mének döntőjét Aranykapu con Lordan nyerte Krucsó Szabolccsal a nyeregben, a kancákét Timpex Bölcsész és ifj. Szabó Gábor, a szuperdöntőben pedig Timpex Fényév ugyancsak ifj. Szabó Gáborral a nyeregben diadalmaskodott.