Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növekvő légköri szén-dioxidra fotoszintézisük növelésével válaszolnak az idős tölgyfák

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

Veszélyben az őshonos tízlábú rákok

Természetes vizeink egyre kevésbé alkalmas élőhelyek az őshonos édesvízi tízlábú rákok számára, és az invazív opportunista fajok térhódítása is nehezíti a folyamirák-, a kövirák- és a kecskerák-populációk fennmaradását Európában, így hazánkban is. Eddig 14 idegenhonos tízlábú rákfaj jelenlétéről győződtek meg a kutatók.

A házi macska nem tud ordítani, az oroszlán pedig dorombolni

Ha nagymacskákról készül természetfilm, szinte biztosan belekerül egy olyan snitt, amiben a fejedelmi állat felszegi a fejét, és elnyújtottan ordít egy kiadósat. Oroszlánüvöltést állatkertben is könnyű elcsípni – ez ugye fontos cselekményszál volt a Keménykalap és krumpliorrban is –, de ordít a tigris, és a jaguár is.

Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot?

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez egy újabb olyan jelentés, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve.

Mikroműanyagokkal terjednek a kórokozó gombák

Számos kórokozó gombafaj telepszik meg a talaj mikroműanyag részecskéin, ez állhat a gombás fertőzéses megbetegedések arányának növekedése mögött. Erre az eredményre jutott egy bayreuthi-i, hannoveri-i és müncheni kutatókból álló csoport, miután nagy felbontású mikroszkóppal és DNS-vizsgálatokkal elemezték a Nyugat-Kenya lakott területein begyűjtött talajmintákban található gombatelepeket.

Öli a rovarokat az utcai lámpák fénye

A modern, ledes lámpák okozzák a legnagyobb kárt az élővilágban: a klímaváltozás, élőhelyük elvesztése és a vizek szennyezése mellett az utcai lámpák biztosította fényszennyezés pusztítja a rovarokat.

Készülnek a Hazai KAP tervek - Új elvárások a támogatások fejében

Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak. Ezért érdemes a termelőknek egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat.

Hol tart a laboratóriumi hús?

Naponta jelennek meg írások a mesterséges húsokról, azok előnyeiről, de a dán tudósok nem hisznek abban, hogy az in vitro hús egyhamar elterjed lesz az étkezésünkben.

Baromfitenyésztés tudományos szemmel

A XXII. Kaposvári Baromfitenyésztési Szimpóziumon az előadók különböző kutatócsoportok munkáját foglalták össze. A KÁN Egyetemi Napok keretében rendezett eseményen többek között szó esett a klímaváltozás a és a baromfinemesítés kapcsolata, a takarmányozásban rejlő lehetőségek és a tojótyúkok testzsírtartalma és a tojás közti kapcsolatról.

Egyre növekszik a növényi alapú tejhelyettesítők népszerűsége

Egy új jelentés szerint a britek közül már minden harmadik ember választja a növényi alapú italokat, de még mindig a tehéntej áll a népszerűségi lista első helyén. 2020-ban a zabital volt a legnépszerűbb tejhelyettesítő, amire a fogyasztók 146 millió fontot költöttek.