Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mocsárvilágból turistaparadicsom

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodása mintegy 19 ezer, vadgazdálkodása pedig csaknem 30 ezer hektárra terjed ki a közép-dunántúli térségben. Összetett tevékenysége során arra törekszik, hogy a magas színvonalú tartamos erdőgazdálkodás mellett kiaknázza a termőhelyben rejlő lehetőségeket, miközben a térség lakossági-társadalmi igényeit is kielégíti.

Egyetlen gén 40 százalékkal növelte a terméshozamot

Azzal, hogy egy kínai rizsfajta egyik génjét még egyszer hozzáadták a növényhez, a kutatóknak 40 százalékkal sikerült növelniük a terméshozamát. A változtatás következtében a növény több műtrágyát képes hasznosítani, fokozza a fotoszintézisét és előbbre hozza a virágzást. Ezek mind hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez.

Cseresznye és meggy - Tanulmányúton Német- és Csehországban

Június végén a Pullulo Faiskolai Kft. kollégái néhány cseresznye- és meggytermesztő szakember társaságában szakmai tanulmányúton vettek részt a németországi Pillnitzben, valamint Csehországban a Holovousy Kutatóintézetben az Artevos GmbH licenciroda szervezésében.

11 magyar biogazdálkodó mutatkozik be a világ legnagyobb ökológiai kiállításán

Az idei Biofach Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás magyar közösségi standján 11 belföldi biogazdálkodó cég mutatkozik be Nürnbergben – közölte az Agrármarketing Centrum (AMC) az MTI-vel.

Az egészséges táplálkozás csökkenti a koronavírus súlyosságát és kockázatát

A Harvardhoz tartozó Massachusetts General Hospital Diabetes Unit és Center for Genomic Medicine kutatóinak tanulmánya kimutatta, hogy azok a betegek, akik rutinszerűen egészséges étrendet követtek, a kockázat és a súlyosság szempontjából jobban helytálltak a COVID-19 elleni küzdelemben.

A dínomdánomtól és a hejehujától jobb minőségű lesz a sertéshús

Egy európai sertéstenyésztő a véletlen folytán rájött arra, hogy a disznói jobb kedvre derülnek, ha zenét hallgatnak. A kocák például inszemináció közben kedvetlenek voltak, ám mikor a sertéstenyésztő fia dalra fakadt, a munka könnyebben ment. A sertéstartó megosztotta felfedezését egy kutatócsoporttal, akik tudományos vizsgálatot folytattak a jelenség kapcsán.

Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejlesztenek

Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejleszt a TS Labor Kft. uniós támogatással a Pannónia Medicina Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A növénykondicionálók hatásai

A növények megfelelő, optimális egészségi állapotban képesek az elvárható mennyiségű és minőségű termés kialakítása. Ennek az állapotnak a kialakítására alkalmas növénykondicionálók felhasználása manapság, amikor a növénytermesztés ökológiai feltételei a klímaváltozás hatására kedvezőtlen irányba változnak, egyre inkább előtérbe kerül.

Hogyan lesz ebből 30 százalék?

Németország agrárkormányzatának célkitűzése, hogy 2030-ra 30%-os részarányt érjen el az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint művelt, röviden biotermesztésre használt mezőgazdasági területek aránya. Ha komolyan gondolják, jobban bele kell húzni, adott hangot véleményének a minap a Bioland.

Okosabbak a méhek, mint azt eddig feltételeztük

A napokban megjelent Lars Chittka – The mind of a Bee (Egy méh elméje) című kötete, melyben a német etológus és viselkedésökológus a legújabb méhkutatásainak eredményeit részletezi. A könyve egyelőre még csak angol nyelven érhető el, ám a Guardian kritikája szerint a könyv forradalmi megállapításokat rejt a rovarokról.