Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az "extrém" növények gyorsabban nőnek a stressz alatt

Ha a környezetük túl száraz, sós vagy hideg, a legtöbb növény takarékoskodni kezd az erőforrásokkal. Kevesebb levelet és gyökeret növesztenek, és víz megtartása végett bezárják pórusaikat. Ha a körülmények nem javulnak, végül elpusztulnak.

Ökológiai gazdálkodásnak is jelentős szerep jut az új Közös Agrárpolitikában

Az ökológiai gazdálkodás témában megtartott éves ágazati szakmai napon a jelenlévők áttekintették a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban ezúttal az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt.

A gyepet az állattartás tartja igazán karban – Agrárakadémia Kaposváron

A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal – hangzott el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán, az egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának második állomásán.

Úgy néz ki, de nem az

Tojásnak néz ki, az illata olyan, mint a tojásé, és úgy használható, mint a tojás – de nem tojás. A portugál találmányt 100 százalékban növényi, elsősorban szójakivonatból készítették, főként a vegánok, illetve a fenntarthatóságra nagyon érzékeny fogyasztók számára.

Jó kutya? Rossz kutya? Nem a fajtán múlik

Egy friss tanulmányban 2000 kutya genetikai adatait elemezték azzal a 200 ezer válasszal együtt, melyet az ebek gazdái adtak meg a kutatók kérdéseire. A tudósok arra jutottak, hogy a fajta önmagában nem fogja előre jelezni az állat viselkedését.

Paradicsom-vetőmagok nagyító alatt

A legújabb Szupermenta termékteszten 25 tasak paradicsom-vetőmagot vettek górcső alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Öt termék esetében volt probléma a magdarabszámmal, három vetőmagnál pedig jelölési hibát találtak az ellenőrök.

A fogyasztók harmada a környezeti hatások alapján választ élelmiszert egy felmérés szerint

Magyarországon a fogyasztók már nemcsak az árak alapján választanak élelmiszert, 36 százalékuk a környezeti hatásokat is figyelembe veszi - közölte a Danone Magyarország Kft. reprezentatív felmérése alapján az MTI-vel.

Egyre népszerűbbek a tájfajta növények Magyarországon

A tájfajta növények jelentőségére, az egészséges bioélelmiszerek fogyasztására és a fenntartható, ökogazdálkodási élelmezési rendszerekre hívja fel a figyelmet a Föld napja alkalmából múlt hét pénteken az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, 80 kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Új almafajták allergiásoknak

Néhány év múlva hivatalosan is elismert, allergiások által is fogyasztható almát lehet majd az élelmiszerboltokban vásárolni több németországi kutatóhely ötéves együttműködésének eredményeként.