Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légből kapott fehérje

Mi lenne, ha egyszerűen a levegőből tudnánk fehérjéket előállítani, növénytermesztés vagy állattenyésztés nélkül? Talán meglepően hangzik, de egy finn élelmiszeripari startup cég, a Solar Foods pontosan ezt teszi.

A hőmérséklet hatása a batátára

Az édesburgonya termésbiztonságát több tényező veszélyeztetheti, a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termés pedig rontja a termelői kedvet. Tavaly a betakarítási időszakban sok termelő keresett meg azzal az észrevétellel, hogy nem egyöntetű az állományuk, az 5-6 kötéses tövek helyett gyakran találtak ceruzagyökerekkel és bojtos gyökérzettel teli növényeket.

Csomagolás, amely elpusztítja a baktériumokat

A szingapúri Nagyang Műszaki Egyetem és az amerikai Harvard Egyetem tudóscsoportja kifejlesztett egy "okos”, biológiailag lebomló és fenntartható élelmiszer-csomagolóanyagot, amely elpusztítja az emberre veszélyes mikrobákat. Emellett két-három nappal meghosszabbíthatja a friss gyümölcs eltarthatóságát is.

Tizedikek vagyunk a világranglistán

Öt év alatt több mint duplájára nőtt itthon az ökológiai gazdálkodásba vont területek mérete. A mezőgazdasági területeken belüli 6 százalékos ökoterület-aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Az ökológiai minősítés gyümölcsösök abszolút kiterjedését tekintve viszont már most világviszonylatban a 12. helyen állunk.

Régóta vártunk az agrár-felsőoktatás átalakítására

Miért kell egy nagy egyetem az agrár-felsőoktatásban és ez hogyan hat az agrártermelés színvonalára? Mi kell ahhoz, hogy elkerüljük az agrármérnökök importját és hogyan lesz egy fiatal agrármérnökből vidéki értelmiségi? Mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar agrárkutatás eredményeit itthon is hasznosítsák?

Közvetlen kapcsolatban

Nemzetközi kutatások szerint a fogyasztók élelmiszerből is szeretik a nagy választékot, és lehetőleg minél kevesebb időt akarnak fordítani a bevásárlásra. Ugyanakkor mind többen vásárolnak alkalmanként közvetlenül a termelőktől, piacokon. Különösen a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást veszik szívesen a gazdáktól, és a bizalmat a személyes ismeretség csak fokozza.

Ezeket a technológiákat üzemeltetni kell

Az agrárműszaki szakterület fejlődését meghatározó szinergiák, a műszaki fejlesztési irányok, a digitális technológiaváltás és az agrárképzés voltak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézete, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), valamint a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) év végi Szinergia Workshopjának legfontosabb témái.

Új szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft

Hosszan elnyúló tápanyag-felszívódású szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft.

Megmenekülhet a banán

Megtalálták a módját annak, hogy a fásszárúakhoz hasonlóan a fűféléket is egymásra olthassák. A tudósok sikeresen kombinálták egymással olyan egyszikű növények embrió szöveteit, mint a banán, rizs és búza, aminek eredményeképp betegségekkel és stresszel szemben ellenállóbb növényeket tudnak létrehozni.

Veszélyben a kínai haszonnövények

Korábban nem publikált, Kínában előforduló növényi kártevőkre és kórókozókra vonatkozó nyilvántartásokat vetettek össze bizonyos mezőgazdasági munkafolyamatokkal. Az eredmények alapján 1970-es évek óta többszörösére nőtt a kártevők és kórokózók előfordulása.