Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pókhálóból túrakabát? A japánok forradalmasítják a textilipart

A pókok által inspirálva a textíliák új generációját fejleszti ki egy japán cég. Az extra erős és biológiailag lebomló anyag felkeltette a tudósok és az üzleti élet érdeklődését, orvosi és mérnöki területen is lehetséges alkalmazásokat látnak benne.

75 éves a tanszék

A MATE (egykori Kertészeti Egyetem) Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke tanácsüléssel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. A jeles évforduló jó alkalom volt a számos átszervezést átélt tanszék történetének felidézésére, iskolateremtő munkatárainak méltatására. Oktatók,hajdani diákok,a tanszéken doktorált szakemberek szóltak az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban betöltött szerepéről.

Hogyan lett a dzsungel lakó vad baromfiból házityúk?

A rizsből és csirkéből álló ételek tárháza – különösen az ázsiai konyhában – szinte végtelen. Azonban még a séfek sem gondolták volna, hogy milyen szoros kapcsolat van e két fontos alapanyag közt. Egy új kutatás alapján ugyanis rizs nélkül talán sose háziasították volna ezt a baromfit.

Életképes sokszínűség - A génmegőrzés a jövő állattenyésztésének záloga

A mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fejlődése számos haszonállatfajtát szorított háttérbe. Olyannyira, hogy minden harmadikat a kihalás veszélye fenyegeti világszerte. Ezzel azonban olyan értékes genetikai tulajdonságok is örökre elveszhetnek, amelyek a jövőben hozzájárulhatnának az eredményesebb termeléshez, például a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz.

Magyar kutatók rovarlárvákkal hasznosítanák újra a gombatermesztés melléktermékeit

A Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma közös kutatás-fejlesztési projektet indít a gombatermesztés melléktermékeként megjelenő gombakomposzt és egyéb szedési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának és teljes ipari technológiájának kutatás-fejlesztésére, a gombaipar hulladékkezelésének megoldása érdekében.

Egyre zöldebb az Alpok - az űrből is jól látható

Az Alpok Európa természeti szimbóluma. A félhold alakú hegyvonulathoz hófödte falvak és festői tájak társulnak. Egy új kutatásból kiderült, hogy egyre kevesebb a hótakaró és a hegyvonulat egyre inkább kizöldül.

Befolyásolják a méhek szaporodási viselkedését a gombaölő szerek

A méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak. Sajnos számuk csökkenőben van, aminek egyik oka a növényvédő szerek nagymértékű használatában keresendő. Például a gombaölők egyikéről most egy friss kutatásból kiderült, hogy káros hatással van a méhek szaporodási szokásaira. Ezért a rovar- és gombaölőszerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok szaporodásra kifejtett hatását is.

Egymilliárd forintos támogatással dolgoznak a körforgásos gazdaságért a MATE szakemberei

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az intézmény hulladékgyűjtési rendszerének teljes átszervezésével és új biohulladék-kezelési technológiák fejlesztésével segíti hozzá térségünket egy fenntarthatóbb jövőhöz.

Kovács Ferenc tudományos öröksége

A száz éve született Kovács Ferenc (1921–2015) akadémikust, az Állatorvostudományi Egyetem hajdani rektorát a One Health – Egy az egészség megközelítés egyik úttörőjeként mutatta be a tiszteletére május 19-én rendezett budapesti tudományos ülésen Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke.

Van élet a jég alatt

Korábban ismeretlen, víz alatti ökoszisztémára bukkantak az Antarktisz mélyén – írja a The Guardian. Az új-zélandi kutatók a Ross-jégself peremétől több száz kilométerre, 500 méterrel a felszín alatt, egy feltételezett torkolatnál találták meg az élőhelyet.