Back to top

A genetikai változatosság előnyei

Miként is járulhat hozzá egy kutatóintézet a biogazdálkodás fejlődéséhez? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztak az OMÉK-on a biogazdálkodás jövőjét taglaló konferencián az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKI – szakemberei.

Drexler Dóra
Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Mint Drexler Dóra, az intézet vezetője elmondta, a 2015 óta felfelé ívelő bio-grafikon pozitív fejlődést mutat, míg 2017-ben a hazai ökoterületek nagysága éppen csak elérte a 200 ezer hektárt, mára megközelíti a 300 ezret. Ebben az évben úgy nőtt 10 ezerrel, hogy nem voltak pályázatok kiírva.

Hazánkban a teljes bioterületből 55,6 százalékkal részesednek a rét, legelő és az extenzív gyep.

Ez nyugati kitekintésben sem rossz eredmény, s azzal, hogy a továbbiakban a támogatást állattartáshoz kötik, a szerkezete is megváltozik. Fontos értékmérő, hogy a szántóföldi növények aránya 35,4 százalék, s ha az ültetvények a nagy egészből csak 5,2 százalékot tesznek is ki jelzi, van még hová fejlődnünk.

A szakember elmondta, 2019-ben az irányító hatóság mintegy 2000 ökogazdálkodási kérelmet támogatott, amelyből 1900 kérelem átállási. Levonható tehát a következtetés: további növekedés várható. Ugyanez mondható el világszinten is.

Egy biztos, éves összehasonlításban a biotermékek iránti növekedés 10 százalékos, ami magával húzza a termelést is.

„Gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek a mindennapi gazdálkodásban hasznosíthatók”- hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, hogy olyan projekteket is preferálnak, amelyek összekötik a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat. Az intézetvezető sorolta az eddigi munkájukat:

sokfajú magkeverék kifejlesztése a szőlő sorközökbe, tájfajta paradicsomok visszavezetése a kertekbe, varroa atka elleni ökológiai módszerek elterjesztése és az ősgabonák újbóli termesztésbe vonása.

Ezt a célt szolgálja az ÖMKi 2012-ben megalapított on-farm kutatási hálózata, mely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló innovatív kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymilliárd forintos támogatással dolgoznak a körforgásos gazdaságért a MATE szakemberei

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az intézmény hulladékgyűjtési rendszerének teljes átszervezésével és új biohulladék-kezelési technológiák fejlesztésével segíti hozzá térségünket egy fenntarthatóbb jövőhöz.

Kovács Ferenc tudományos öröksége

A száz éve született Kovács Ferenc (1921–2015) akadémikust, az Állatorvostudományi Egyetem hajdani rektorát a One Health – Egy az egészség megközelítés egyik úttörőjeként mutatta be a tiszteletére május 19-én rendezett budapesti tudományos ülésen Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke.

Van élet a jég alatt

Korábban ismeretlen, víz alatti ökoszisztémára bukkantak az Antarktisz mélyén – írja a The Guardian. Az új-zélandi kutatók a Ross-jégself peremétől több száz kilométerre, 500 méterrel a felszín alatt, egy feltételezett torkolatnál találták meg az élőhelyet.

Biogazdálkodás vagy virágsávok?

Göttingen mellett a helyi egyetem Agroökológiai Tanszé­kének és a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont kutatói mezőgazdasági földterületeket tanulmányoztak, amelyeken háromféle őszibúza-mező volt. Egy biogazdálkodású, egy virágsávokkal beültetett hagyományos és egy virágsávok nélküli hagymányos mező. A mezők szélein két éven át vizsgálták a vadméhek gyakoriságát.

Környezetbarát műtrágyagyártás

A növénytermesztésben a nagyobb termésátlag, jobb termésminőség érdekében elengedhetetlen a nitrogén, a kálium és a foszfor adagolása, ezeket a tápanyagokat műtrágyákkal, valamint szerves anyagokkal juttatjuk a talajba. A túlzásba vitt trágyázás esetén azonban a tápanyagok szennyezhetik a környezetet, a levegőt, a talajt és a vizet, kedvezőtlenül hatnak a biológiai sokféleségre és az éghajlatra.

A papagájfiókák úgy gagyognak, mint a csecsemők

A csecsemők gagyarászása nagyon cukinak hangzik, de valójában fontos lépés a nyelv megtanulása felé. Úgy tűnik, a papagájfiókáknál ugyanez a helyzet. Korábban már megfigyelték ezt a jelenséget más énekesmadaraknál és két emlősfajnál is, azonban a papagájok modellül szolgálhatnak ahhoz, hogy megértsük, hogyan kezdődik az embernél a nyelv megtanulása.

Világtérkép a fák magasságáról - Ökológiai kutatás alapja lehet

30 méternél magasabb fák a bolygó szárazföldi területeinek csupán csak öt százalékán nőnek – derül ki a fák lombkoronájának magassági világtérképe adta ismeretekből, amelyet zürichi kutatók készítettek.

A kannabisz fogyasztás durva hatással van a látásra

A Granadai Egyetem (UGR) kutatócsoportja a Scientific Reports című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kannabisz fogyasztása drasztikusan megváltoztatja a látást.

Struccok: vagy hideg, vagy meleg

A struccok genetikusan képesek alkalmazkodni a felmelegedő vagy épp lehűlő időjáráshoz. Azonban a klímaváltozással gyakorivá váló hőingásokat már rosszul viselik ezek a hatalmas, röpképtelen futómadarak.

Több száz négyzetkilométeres a világ legnagyobb növénye

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén.