Az öntözés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni szakmai körben, a mezőgazdasági káresemények több mint 40 százaléka eredt a víz hiányából a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer összesítése szerint, vezette föl az OMÉK-on az öntözésről rendezett tanácskozást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Nem elég azonban utólag kezelni a természeti károkat, inkább próbáljuk megelőzni azokat, ezért a szakminisztérium már meghozott az öntözésfejlesztést könnyítő rendelkezéseket és továbbiakat tervez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagyszabású felmérésén föltárt problémák kiküszöbölésére.
Drága beruházásokkal lehet bővíteni az öntözött területeket, ezért nagy kihívás olyan környezetet teremteni, ahol a termelőknek megéri a befektetés. Ráadásul a víz korlátozottan és az ország különböző területein diffúzan hozzáférhető természeti erőforrás, és az EU szabályozásában összeköti a természet és a vízkészlet-minőség védelmével. Nagy léptékű, tervszerű munkával lehet csak eredményt elérni, fogalmazott az államtitkár.
– mondta.
Az eddigi eredmények közt említette a Nemzeti Földügyi Központon belül létrehozott Öntözésfejlesztési Főosztályt, amelynek széleskörű feladatai lesznek a termelők segítésében. Sikerült forrást szerezni az öntözési infrastruktúra fejlesztésére, a vízügyi kutatások hátterének megerősítésére. Az engedélyezési eljárás korszerűsítésére jött létre a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer, amivel kiváltják a papíralapú ügyintézést.
Az öntözési idényt az idén hosszabbította meg a szaktárca március 1-től október 31-ig, és megteremtették a rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetőségét.
Javaslatcsomag született az engedélyezési folyamat könnyítésére, ebben szerepel például a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának kiterjesztése 20 évre, az öntözési szolgalom bevezetése, az osztatlan közös tulajdonból eredő problémák megkönnyítése. Elkészült az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény tervezete, dolgoznak a termelői öntözési közösségek szabályozásán, és a szakirányú képzés kiterjesztésén. Szarvason bemutató gazdaságban lehet majd tanulmányozni az öntözéses gazdálkodás megoldásait.
A jelenlegi uniós gazdálkodási ciklusban 74 vidékfejlesztési felhívásból 64 lezárult, a tíz nyitott terület egyike éppen az öntözésfejlesztés, mondta el Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Napjainkig 1376 milliárd forintnyi támogatási döntés született.
A rossz kihasználást látva pedig könnyítéseket vezettek be: megemelték az egy pályázatra adható összeget egyéni projektnél egy, kollektív projektnél kétmilliárd forintra, és a közös pályázatok ösztönzésére 20 százalékkal nagyobb lett a támogatás intenzitása, vagyis 70 százalék. Ezt visszamenőleg is lehet érvényesíteni.
Eddig 350 pályázat nyert támogatást, a legtöbb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, összesen 2, 7 milliárd forintot, majd Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye következik.
Tervezik, hogy a vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek (ÖNTÖK) működését, és ezek a termelői közösségek a beruházásaikhoz is nagyobb intenzitású támogatást vehetnek igénybe.