Agrárörökség: speciális szabályozásra lenne szükség

Az előadók sorából elsőként Mikó András, a NAK és a MAGOSZ jogi ügyeit képviselő ügyvéd tájékoztatott a jelenlegi agráröröklés szabályozási helyzetről. Alapvetően a polgári jog határozza meg az agráröröklést, de természetesen az ágazati agrárjog szabályai is közrejátszanak az öröklést illetően. Az ügyvéd ebben a vonatkozásban

Törvényes öröklés esetében, ha valaki a birtok- vagy tulajdonmaximumot átlépi, túllépheti ezeket a korlátokat. Végintézkedésen alapuló öröklésnél azonban tudni kell, hogy a Földforgalmi törvény a törvényes öröklést kivette a hatálya alól, azonban a végintézkedésen alapuló öröklést nem. Ha az örökhagyó által megnevezett örökös egyébként nem minősül törvényes örökösnek (azaz a Földforgalmi törvény alkalmazandó), akkor az adásvételnél kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele szükséges a végrendeleti örököstől.

Öröklés visszautasítására is van lehetőség, azonban az örökös a hagyatékból, függetlenül attól, hogy milyen elemei vannak, nem válogathat az egyes elemek között. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy ténylegesen az a személy örökölje a mezőgazdasági termőföldet és eszközöket, akik gazdálkodással foglalkoznak.

A speciális agráröröklési szabályok megalkotásának szükségességére reagálva Jakab Tamás, a MAGOSZ főtitkára a visszaverődő gazdatársadalmi vélemények tapasztalatát megosztva kihangsúlyozta, hogy

Győrffy Balázs, a NAK elnöke és a MAGOSZ alelnöke azt vallja, hogy az egész osztatlan közösnek a rendszere a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája. Hozzátéve azt, hogy az egész szabályozás akkor halad jó irányba, ha a földtulajdon azoknak a kezében összpontosul, akik a földet tudják használni, képesek rajta gazdálkodni. Továbbá módosításra szorulna az is, hogy bár öröklési illeték termőföld esetében nincsen, azonban ez a mezőgazdasági eszközök vonatkozásában nem igaz.

Végezetül kiemelte, hogy azon esetekkor, amikor az örökség több öröklőre oszlik el, azt az örököst, aki mezőgazdasággal foglalkozik és kívánja tovább vinni a gazdaságot, az a kormány támogatási projektjét felhasználva, kamattámogatási hitellel élhessen, amely segítségével kifizetheti azokat az örökösöket, akik nem az ágazatban tevékenykednek.

Sűrűn előforduló probléma, hogy a gazdák nem kezdenek el időben foglalkozni a végrendelet és öröklés kérdésével, és megesik, hogy váratlanul idő előtt távozik az élők soraiból az örökhagyó. Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke erre reflektálva elmondta, hogy a gazdák nem terveznek előre. „Nem gondolnak abba bele, hogy mi lesz, ha ők nem lesznek”. Márpedig ez igen anyagi problémával járhat a család szempontjából. Az elnök szerint

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke erre reagálva kifejtette, hogy az ilyen helyzetek előálltakkor, a hirtelen halálozás esetében, nagyon gyorsan ellehetetlenülhetnek a vagyonvesztés követően a családok gazdaságai.

Végeredményben az előadok közötti konszenzus az, hogy a jelenlegi jogszabályozás pillanatnyilag nem szolgálja az ágazat igényeit, ellenben az új szabályozástervezetekben az agrártermelők legyenek a kezdeményezettek, és nem utolsó sorban az új jogalkotás fenntartható gazdaságot és családi békét eredményezzen.