Back to top

Agrárörökség: speciális szabályozásra lenne szükség

Az idei OMÉK több szakmai konferenciának is színteret szolgáltat, melynek keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös szellemi együttműködésben vitatta meg az agrárágazaton belüli jogi szabályozás egyik ellentmondásokba ütköző témakörét, az agrárörökséget.

Az előadók sorából elsőként Mikó András, a NAK és a MAGOSZ jogi ügyeit képviselő ügyvéd tájékoztatott a jelenlegi agráröröklés szabályozási helyzetről. Alapvetően a polgári jog határozza meg az agráröröklést, de természetesen az ágazati agrárjog szabályai is közrejátszanak az öröklést illetően. Az ügyvéd ebben a vonatkozásban

két fő öröklési alternatívát emelt ki, a törvényes öröklést, illetve a végintézkedésen alapuló öröklést.

Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián
Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián

Törvényes öröklés esetében, ha valaki a birtok- vagy tulajdonmaximumot átlépi, túllépheti ezeket a korlátokat. Végintézkedésen alapuló öröklésnél azonban tudni kell, hogy a Földforgalmi törvény a törvényes öröklést kivette a hatálya alól, azonban a végintézkedésen alapuló öröklést nem. Ha az örökhagyó által megnevezett örökös egyébként nem minősül törvényes örökösnek (azaz a Földforgalmi törvény alkalmazandó), akkor az adásvételnél kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele szükséges a végrendeleti örököstől.

Öröklés visszautasítására is van lehetőség, azonban az örökös a hagyatékból, függetlenül attól, hogy milyen elemei vannak, nem válogathat az egyes elemek között. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy ténylegesen az a személy örökölje a mezőgazdasági termőföldet és eszközöket, akik gazdálkodással foglalkoznak.

Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
A speciális agráröröklési szabályok megalkotásának szükségességére reagálva Jakab Tamás, a MAGOSZ főtitkára a visszaverődő gazdatársadalmi vélemények tapasztalatát megosztva kihangsúlyozta, hogy

a gazdák szükségesnek látják a jelenlegi öröklési rendszer változtatását.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke és a MAGOSZ alelnöke azt vallja, hogy az egész osztatlan közösnek a rendszere a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája. Hozzátéve azt, hogy az egész szabályozás akkor halad jó irányba, ha a földtulajdon azoknak a kezében összpontosul, akik a földet tudják használni, képesek rajta gazdálkodni. Továbbá módosításra szorulna az is, hogy bár öröklési illeték termőföld esetében nincsen, azonban ez a mezőgazdasági eszközök vonatkozásában nem igaz.

Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája
Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája

A NAK elnöke szerint az öröklési illetéknek az agráröröklés szempontjából nincs létjogosultsága.

Végezetül kiemelte, hogy azon esetekkor, amikor az örökség több öröklőre oszlik el, azt az örököst, aki mezőgazdasággal foglalkozik és kívánja tovább vinni a gazdaságot, az a kormány támogatási projektjét felhasználva, kamattámogatási hitellel élhessen, amely segítségével kifizetheti azokat az örökösöket, akik nem az ágazatban tevékenykednek.

Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Sűrűn előforduló probléma, hogy a gazdák nem kezdenek el időben foglalkozni a végrendelet és öröklés kérdésével, és megesik, hogy váratlanul idő előtt távozik az élők soraiból az örökhagyó. Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke erre reflektálva elmondta, hogy a gazdák nem terveznek előre. „Nem gondolnak abba bele, hogy mi lesz, ha ők nem lesznek”. Márpedig ez igen anyagi problémával járhat a család szempontjából. Az elnök szerint

sok esetben a család tagjai nincsenek informálva és beavatva, hogy milyen a gazdaság anyagi helyzete, milyen hitelkötelezettségei vannak a bankok felé, és csak a haláleset után tudják meg, mily mértékű tartozásokról van szó.

Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke erre reagálva kifejtette, hogy az ilyen helyzetek előálltakkor, a hirtelen halálozás esetében, nagyon gyorsan ellehetetlenülhetnek a vagyonvesztés követően a családok gazdaságai.

Végeredményben az előadok közötti konszenzus az, hogy a jelenlegi jogszabályozás pillanatnyilag nem szolgálja az ágazat igényeit, ellenben az új szabályozástervezetekben az agrártermelők legyenek a kezdeményezettek, és nem utolsó sorban az új jogalkotás fenntartható gazdaságot és családi békét eredményezzen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Rolls-Royce motorok a mezőgazdaságban

A nagy teljesítményű motorokat gyártó németországi Friedrich­shafenben működő, eddig MTU néven ismert motorgyár a jövőben Rolls-Royce Power System néven szerepel.

Ki kell állnunk a világ elé

Nem kell a nemek közti egyenlőtlenségeket feltétlenül felszámolni, inkább fel kell azokat használni a mezőgazdaságban is. Erre a következtetésre jutottak a "Milyen kihívások állnak a mezőgazdaságban dolgozó nők előtt?" című kerekasztal beszélgetés résztvevői.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

Az osztatlan közös jogi útvesztőjéről a fiatal gazda klubesteken

Országszerte ismét megnyitottak az Fiatal Gazda Klubok. Az idén elsőként Keszthelyen és Tiszadobon tartották meg a rendezvényt, ahol a földügyi ügyintézés gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel az osztatlan közös tulajdonú földterületek használatára, valamint a földvásárlás finanszírozása volt a téma.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Ufóméretű drón Hannoverben

Sci-fibe illő méretű drónnal készül a John Deere a hannoveri Agritechnica kiállításra. A 9,2 méter átmérőjű repülő szerkezetet a dróntaxik fejlesztésében úttörő Volocopter céggel közösen tervezték, és egyedülálló újítás a mezőgazdaságban, ahol eddig még csak lényegesen kisebb drónokkal jelentek meg a gyártók. Számos feladatra lesz alkalmas, egyelőre a permetezéshez való kiegészítőkkel szerelték fel.

Frutti és Veggi idén sem tétlenkedik

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére idén eddig több mint 1 millió ember figyelmét hívta fel Frutti és Veggi, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Európai Friss Kalandok c. kampányának két kabalafigurája. Az immár második éve tartó program idei záróeseménye volt a Budapesten megtartott sajtó-workshop.

Falugazdász program: segíteni egymásnak

A Szlovákiai Agrárkamara (AKS) 1 évvel ezelőtt indította el az ország déli régióiban a Falugazdász Programot (FP). „Segítséget nyújtunk a pályázati dokumentáció összeállításában és ellenőrzésében, szakmai tanácsokkal szolgálunk a gazdáknak a gazdálkodásukkal kapcsolatban" – mondta Patasi Ilona, az AKS elnöke.