Back to top

Agrárörökség: speciális szabályozásra lenne szükség

Az idei OMÉK több szakmai konferenciának is színteret szolgáltat, melynek keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös szellemi együttműködésben vitatta meg az agrárágazaton belüli jogi szabályozás egyik ellentmondásokba ütköző témakörét, az agrárörökséget.

Az előadók sorából elsőként Mikó András, a NAK és a MAGOSZ jogi ügyeit képviselő ügyvéd tájékoztatott a jelenlegi agráröröklés szabályozási helyzetről. Alapvetően a polgári jog határozza meg az agráröröklést, de természetesen az ágazati agrárjog szabályai is közrejátszanak az öröklést illetően. Az ügyvéd ebben a vonatkozásban

két fő öröklési alternatívát emelt ki, a törvényes öröklést, illetve a végintézkedésen alapuló öröklést.

Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián
Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián

Törvényes öröklés esetében, ha valaki a birtok- vagy tulajdonmaximumot átlépi, túllépheti ezeket a korlátokat. Végintézkedésen alapuló öröklésnél azonban tudni kell, hogy a Földforgalmi törvény a törvényes öröklést kivette a hatálya alól, azonban a végintézkedésen alapuló öröklést nem. Ha az örökhagyó által megnevezett örökös egyébként nem minősül törvényes örökösnek (azaz a Földforgalmi törvény alkalmazandó), akkor az adásvételnél kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele szükséges a végrendeleti örököstől.

Öröklés visszautasítására is van lehetőség, azonban az örökös a hagyatékból, függetlenül attól, hogy milyen elemei vannak, nem válogathat az egyes elemek között. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy ténylegesen az a személy örökölje a mezőgazdasági termőföldet és eszközöket, akik gazdálkodással foglalkoznak.

Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
A speciális agráröröklési szabályok megalkotásának szükségességére reagálva Jakab Tamás, a MAGOSZ főtitkára a visszaverődő gazdatársadalmi vélemények tapasztalatát megosztva kihangsúlyozta, hogy

a gazdák szükségesnek látják a jelenlegi öröklési rendszer változtatását.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke és a MAGOSZ alelnöke azt vallja, hogy az egész osztatlan közösnek a rendszere a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája. Hozzátéve azt, hogy az egész szabályozás akkor halad jó irányba, ha a földtulajdon azoknak a kezében összpontosul, akik a földet tudják használni, képesek rajta gazdálkodni. Továbbá módosításra szorulna az is, hogy bár öröklési illeték termőföld esetében nincsen, azonban ez a mezőgazdasági eszközök vonatkozásában nem igaz.

Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája
Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája

A NAK elnöke szerint az öröklési illetéknek az agráröröklés szempontjából nincs létjogosultsága.

Végezetül kiemelte, hogy azon esetekkor, amikor az örökség több öröklőre oszlik el, azt az örököst, aki mezőgazdasággal foglalkozik és kívánja tovább vinni a gazdaságot, az a kormány támogatási projektjét felhasználva, kamattámogatási hitellel élhessen, amely segítségével kifizetheti azokat az örökösöket, akik nem az ágazatban tevékenykednek.

Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Sűrűn előforduló probléma, hogy a gazdák nem kezdenek el időben foglalkozni a végrendelet és öröklés kérdésével, és megesik, hogy váratlanul idő előtt távozik az élők soraiból az örökhagyó. Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke erre reflektálva elmondta, hogy a gazdák nem terveznek előre. „Nem gondolnak abba bele, hogy mi lesz, ha ők nem lesznek”. Márpedig ez igen anyagi problémával járhat a család szempontjából. Az elnök szerint

sok esetben a család tagjai nincsenek informálva és beavatva, hogy milyen a gazdaság anyagi helyzete, milyen hitelkötelezettségei vannak a bankok felé, és csak a haláleset után tudják meg, mily mértékű tartozásokról van szó.

Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke erre reagálva kifejtette, hogy az ilyen helyzetek előálltakkor, a hirtelen halálozás esetében, nagyon gyorsan ellehetetlenülhetnek a vagyonvesztés követően a családok gazdaságai.

Végeredményben az előadok közötti konszenzus az, hogy a jelenlegi jogszabályozás pillanatnyilag nem szolgálja az ágazat igényeit, ellenben az új szabályozástervezetekben az agrártermelők legyenek a kezdeményezettek, és nem utolsó sorban az új jogalkotás fenntartható gazdaságot és családi békét eredményezzen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Merre tart a hazai agrárium? - A hét legérdekesebb témái

Kézi aratók versenye, burgonya fajtabemutató Berzencén, az öntözés hazai helyzete, a távérzékelés szerepe a precíziós gazdálkodásban - a hét legfontosabb témái a Magyar Mezőgazdaságban. A lapban ezeken kívül megtalálhatók a szokásos heti; a tőzsdei árakat, a piaci információkat, valamint a jogszabályokat, pályázatokat és közleményeket ismertető rovatok.

Azt kell termelni, ami eladható a piacon - heti kertészeti körkép

A koktélparadicsomra szakosodott, 1 hektáros nagyszénási Styecz kertészetben már készítik a termálkút alapját, hogy a szénfűtésről áttérjenek a termálvíz-fűtésre, de az idei év Borászok Borásza, Áts Károly, valamint egy pályázatnak köszönhetően országos hírnévre szert tett Wagner Kert áruda is bemutatkozik a legújabb Kertészet és Szőlészetben.

Nagy István: lesz elegendő idénymunkás

Felkészülten várjuk a Covid–19-járvány esetleges újabb hullámát - nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.

Egységes akkumulátorszabványt vezetnek be kéziszerszámgép gyártó vállalatok

Közös akkumulátorszabvány alkalmazása érdekében technológiai együttműködésre lépett számos szerszámgép, kéziszerszám és kertigép gyártó vállalat a német Bosch technológiai konszern vezetésével.

Együttműködési megállapodást kötött a NAK és az MNGSZ

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ). A megállapodás szorosabbra fűzi és intézményesíti a két szervezet közötti kapcsolatot, ezzel hozzájárul a hazai agrárium és gasztronómia egymás kölcsönös segítésén alapuló fejlődéséhez.

Közepes gabonatermés várható Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A szélsőséges időjárás ellenére is közepes termés várható a vetésterület legnagyobb részét képező őszi vetésű kultúrákban Jász-Nagykun-Szolnok megyében - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke kedden Szolnokon, aki abban bízik, hogy az aratás ideje alatt nem lesz további esőzés.

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Már elektronikusan is beadhatók a halgazdálkodási szakterület kérelmei, bejelentései

Július 8-ától már elektronikusan is benyújthatják a halgazdálkodásban érintett szereplők a halgazdálkodási szakterülettel kapcsolatos kérelmeiket, bejelentéseiket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.