Back to top

Agrárörökség: speciális szabályozásra lenne szükség

Az idei OMÉK több szakmai konferenciának is színteret szolgáltat, melynek keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös szellemi együttműködésben vitatta meg az agrárágazaton belüli jogi szabályozás egyik ellentmondásokba ütköző témakörét, az agrárörökséget.

Az előadók sorából elsőként Mikó András, a NAK és a MAGOSZ jogi ügyeit képviselő ügyvéd tájékoztatott a jelenlegi agráröröklés szabályozási helyzetről. Alapvetően a polgári jog határozza meg az agráröröklést, de természetesen az ágazati agrárjog szabályai is közrejátszanak az öröklést illetően. Az ügyvéd ebben a vonatkozásban

két fő öröklési alternatívát emelt ki, a törvényes öröklést, illetve a végintézkedésen alapuló öröklést.

Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián
Több fiatal is részt vett az agárörökség jogi hátterének megismeréséért szervezett konferencián

Törvényes öröklés esetében, ha valaki a birtok- vagy tulajdonmaximumot átlépi, túllépheti ezeket a korlátokat. Végintézkedésen alapuló öröklésnél azonban tudni kell, hogy a Földforgalmi törvény a törvényes öröklést kivette a hatálya alól, azonban a végintézkedésen alapuló öröklést nem. Ha az örökhagyó által megnevezett örökös egyébként nem minősül törvényes örökösnek (azaz a Földforgalmi törvény alkalmazandó), akkor az adásvételnél kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele szükséges a végrendeleti örököstől.

Öröklés visszautasítására is van lehetőség, azonban az örökös a hagyatékból, függetlenül attól, hogy milyen elemei vannak, nem válogathat az egyes elemek között. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy ténylegesen az a személy örökölje a mezőgazdasági termőföldet és eszközöket, akik gazdálkodással foglalkoznak.

Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
Jakab Tamás: szükség volna az agrárörökség jogi változása
A speciális agráröröklési szabályok megalkotásának szükségességére reagálva Jakab Tamás, a MAGOSZ főtitkára a visszaverődő gazdatársadalmi vélemények tapasztalatát megosztva kihangsúlyozta, hogy

a gazdák szükségesnek látják a jelenlegi öröklési rendszer változtatását.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke és a MAGOSZ alelnöke azt vallja, hogy az egész osztatlan közösnek a rendszere a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája. Hozzátéve azt, hogy az egész szabályozás akkor halad jó irányba, ha a földtulajdon azoknak a kezében összpontosul, akik a földet tudják használni, képesek rajta gazdálkodni. Továbbá módosításra szorulna az is, hogy bár öröklési illeték termőföld esetében nincsen, azonban ez a mezőgazdasági eszközök vonatkozásában nem igaz.

Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája
Győrffy Balázs: az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik legnagyobb zsákutcája

A NAK elnöke szerint az öröklési illetéknek az agráröröklés szempontjából nincs létjogosultsága.

Végezetül kiemelte, hogy azon esetekkor, amikor az örökség több öröklőre oszlik el, azt az örököst, aki mezőgazdasággal foglalkozik és kívánja tovább vinni a gazdaságot, az a kormány támogatási projektjét felhasználva, kamattámogatási hitellel élhessen, amely segítségével kifizetheti azokat az örökösöket, akik nem az ágazatban tevékenykednek.

Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Papp Zsolt: a gazdák nem terveznek előre a végrendeletet illetően
Sűrűn előforduló probléma, hogy a gazdák nem kezdenek el időben foglalkozni a végrendelet és öröklés kérdésével, és megesik, hogy váratlanul idő előtt távozik az élők soraiból az örökhagyó. Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke erre reflektálva elmondta, hogy a gazdák nem terveznek előre. „Nem gondolnak abba bele, hogy mi lesz, ha ők nem lesznek”. Márpedig ez igen anyagi problémával járhat a család szempontjából. Az elnök szerint

sok esetben a család tagjai nincsenek informálva és beavatva, hogy milyen a gazdaság anyagi helyzete, milyen hitelkötelezettségei vannak a bankok felé, és csak a haláleset után tudják meg, mily mértékű tartozásokról van szó.

Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István: az fiatal agrárgeneráción múlik lesz-e speciális agrárörökségi szabályozás
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke erre reagálva kifejtette, hogy az ilyen helyzetek előálltakkor, a hirtelen halálozás esetében, nagyon gyorsan ellehetetlenülhetnek a vagyonvesztés követően a családok gazdaságai.

Végeredményben az előadok közötti konszenzus az, hogy a jelenlegi jogszabályozás pillanatnyilag nem szolgálja az ágazat igényeit, ellenben az új szabályozástervezetekben az agrártermelők legyenek a kezdeményezettek, és nem utolsó sorban az új jogalkotás fenntartható gazdaságot és családi békét eredményezzen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.

2021 a vasút európai éve, most először

Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

Jeles napoktól a szokások átalakulásáig

Az évezredek során a földművelő közösségekben az emberek életét meghatározta a hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyek közül némelyeket ősi kultúrák rítusaiból örököltek, és amiket életterük környezeti adottságaihoz, a Kárpát-medencében pedig az időközben kialakult keresztény egyházi szokásrendhez is hozzáigazítottak a különböző népek.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.