Back to top

Mi legyen az osztatlan közös tulajdonnal?

Az osztatlan közös tulajdon sajnos nagyon hátráltatja az ésszerű földhasználatot, de nem az az egyetlen öntözésfejlesztést akadályozó, a birtokviszonyokból eredő tényező. Ezek lebontására tett jogi javaslatot az Agrárminisztérium. Andréka Tamás főosztályvezető részletezte a terveket az OMÉK-on rendezett öntözésfejlesztési tanácskozásán.

Négy területen van szükség könnyítésre: az adathiányos, ismeretlen tulajdonosú ingatlanok, az osztatlan közös tulajdonú területek, a be nem fejezett részarány-kiadás, valamint a védett területek állami tulajdonba vétele akadályozza a földhasználatot.

Az ismeretlen, adathiányos tulajdonosú területek aránya nem elhanyagolható hazánkban,

a nyilvántartott 18 millió helyrajzi számú ingatlan tizedénél legalább egy adat hiányzik.

A probléma föloldására első körben a hatóság állami nyilvántartásokból próbálja azonosítani a tulajdonosokat, és ha megtalálja őket, hivatalból megteszi a javítást a tulajdoni lapon. Ha nem sikerül az adategyeztetés, hirdetményekben keresik a tulajdonosokat vagy örököseiket. Ha az derül ki, hogy elhunyt a tulajdonos, a hivatal indítja el a hagyatéki eljárást.

Minden kísérlet kudarca esetén az ingatlan állami tulajdonba kerül, és onnan újra forgalomba hozható. Biztonság kedvéért értékbecslés készül róla, amit az esetleg később fölbukkanó tulajdonos megkap, de csak 15 évig áll fönn ez a lehetőség.

Hungarikumnak is nevezhetjük az osztatlan közös tulajdon ilyen nagymértékű elterjedtségét, fogalmazott a főosztályvezető. Ez a kényszerközösség abszolút mértékben gátolja a tulajdonosi szemléletű gazdálkodást, nehezíti a banki finanszírozást, és az uniós szabályokhoz való illeszkedést.

A legtöbben örökléssel jutottak osztatlan közös tulajdonhoz, 2,5 millió érintettet tartanak számon,

és 1,4 millióan részarány-tulajdonosként szerepelnek. A legszélsőségesebb példa az a szárföldi 8,5 hektáros terület, aminek 1600 tulajdonosa van, illetve ismert két egy négyzetméteres földdarab, 2-2 tulajdonossal. A legnagyobb érintett terület 458 hektáros erdő, 108 tulajdonossal.

A probléma tehát igen nagy, jelenleg hét lépésből álló, rendkívül vontatott hatósági eljárással lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont. A tervek szerint ezt az eljárást kétlépcsőssé tennék, így valószínűleg feleannyi idő alatt elvégezhető, mondta Andréka Tamás. Ha valaki nem érhető el, a tulajdonrészét szétdobják a többiek közt, az értékét kaphatja meg később, ha netán előkerül. Az eljárást egy tulajdonostárs kezdeményezheti és illetéket kell majd fizetni utána. Meggyorsítja az eljárást, ha használati egyezséget kötöttek a tulajdonosok, mert azt változtatás nélkül elfogadja a Nemzeti Földügyi Központ. Lehetővé teszik, hogy a több helyen lévő tulajdonrészeket összevonják a tulajdonosok, de maguknak kell megegyezni a területek cseréjéről. Meg is lehet váltani a teljes területet az értékbecslés alapján, illetve több jelentkező közt licitálással dől el, ki vásárolhatja meg az ingatlant.

Meghatároznak egy minimális birtoknagyságot is, ami alatt nem lehet tulajdont szerezni, ez szőlő és gyümölcsös esetében 3000 négyzetméter, szántó, rét és legelő esetében egy hektár.

Napjainkban még 200 ezer aranykorona kiadatlan részarány van hazánkban, ezeket az állam tervezi megváltani,

A tervek alapján egy AK 50 ezer forintot ér. Fölszámolják az állami gazdasági kezelői jogokat is, meg minden hasonló ma már értelmezhetetlen jogot. Abban az esetben, ha a kiosztandó részarány-tulajdont már művelésbe vonták az érintettek, 10 éves művelés után a tulajdonukba adja az állam a területet.

A védett területeket egy 1995-ös döntés alapján kellene állami tulajdonba venni, de ez a folyamat az államkincstár teljesítőképessége szerint, lassan halad. Ezért javasolja az agrártárca, hogy ha valaki 24 évig jó környezeti állapotban tartotta a védett területét, megtarthassa azt, hiszen valószínűleg az állam sem tudna jobban gazdálkodni rajta.

Végül az előhaszonbérleti jog bevezetésének tervét ismertette Andréka Tamás.

Ez szántó, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területekre vonatkozna abban az esetben, ha a terület legalább felén öntözési beruházást valósított meg a földhasználó, méghozzá olyat, ami közvetlenül kapcsolódik a földhöz, nem lehet csak úgy elgurítani, mint egy vízágyút. Az ilyen beruházók mindenki más előtt kapnak előhaszonbérleti jogot, hogy megtérülhessen a beruházásuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

Három évvel, 2023 végéig meghosszabbodott a kútmoratórium

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Elérkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallások beadásának utolsó hete

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az élelmiszerlánc-szereplők többségének 2020. május 31-ig kell benyújtania a 2020-as felügyeleti díjbevallását. Mivel idén a jogszabályban előírt határidő munkaszüneti napra esik, a bevallások a következő munkanapon, tehát június 2-án még beadhatóak.

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

MAZARS: tört hónapra is kérhető a Kurzarbeit

Tört hónapra is igényelhető az átdolgozott csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatás, bár a jogszabály külön nem tér ki erre.

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított program

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-én folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető. Az agrártárca programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

Újabb hazai madárinfluenza-megfigyelési körzetek

Egy uniós jogszabály-módosítás alapján a madárinfluenzával kapcsolatban létrehozott védő- és megfigyelési körzetek közé Magyarországon új körzeteket vettek fel.

Koronavírus - KSH: 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma

Márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).