Back to top

Az élelmiszer harmadát kidobjuk

Más-más okokból, de a fejlett és a fejlődő országokban is óriási mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás, amely felesleges környezetterhelést is jelent egyben. Mindez azért is nagy probléma, mert az élelmiszertermelés üvegházgáz-kibocsátása jelentős.

A probléma globális és olyan jelentős, hogy azt mondhatjuk: a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem emberek eszik meg – mondta el lapunknak Robert van Otterdijk. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szakértője erről az élelmiszerpazarlásról szóló konferencián beszélt, amelyet az OMÉK keretében rendeztek meg.

MMG - Az élelmiszer harmadát kidobjuk 2

 

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy kidobják, vagy állati takarmányként, komposztként hasznosítják, tehát valami egyéb felhasználás lesz a sorsa, nem az, amire szánták. Mindez különösen a környezetvédelem és a klímaváltozás szempontjából jelent nagy problémát. Az így végső soron a semmiért megtermelt élelmiszer ugyanis a világ üvegházgáz-kibocsátásának szignifikáns hányadát adja, vagyis hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Emellett ezen élelmiszermennyiség előállításához rengeteg erőforrást is fel kell használni, például termőföldet vagy vizet. Mindezt a semmiért – fogalmazott a szakértő.

Éppen ezért ezt a folyamatot meg kell állítani, és – felismerve, hogy ez egy nagy probléma – globális megoldást kell keresni Robert van Otterdijk szerint.

Az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett országokban az élelmiszer-veszteség jellemző, vagyis az élelmiszer véletlen, nem megfelelő kezelés miatt lesz fogyasztásra alkalmatlan, és ezért kell kidobni. Ennek oka a fejlesztések elégtelensége, a szegénység, amely miatt a termékpálya egésze, a feldolgozás és az élelmiszer elosztásának rendszere nem működik megfelelően.

Ezzel szemben az iparosodott világban, mint az Európai Unióban, és a hasonlóan fejlett országokban ezek a problémák nem léteznek – jegyezte meg a szakember. Az élelmiszerellátási lánc nagyon jól működik. Itt egészen más jelenség figyelhető meg: az élelmiszert, amely még alkalmas az emberi fogyasztásra, egyszerűen kidobják. Ez történhet a közétkeztetésben, az éttermekben és különösen a fogyasztóknál, a háztartások szintjén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

Fajtára szabott megoldások a csemegekukorica-termesztésben

A járványveszélyre való tekintettel online rendezte meg a Bayer a 2020-as csemegekukorica szezont lezáró kerekasztal-beszélgetését. „Táblára szabott megoldások csemegekukoricában” című kerekasztal-beszélgetésük teljes szakmai tartalmát áthelyezték a digitális térbe.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Csaknem 3 milliárd forintos beruházással nyitott és újított fel üzleteket a Spar

Két új City Spar szupermarketet nyitott és négy áruházát felújította a Spar Magyarország, a fejlesztések összértéke megközelíti a 3 milliárd forintot - közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel.

Újabb húspótló termékkel rukkolt elő a Beyond Meat

A Beyond Meat vállalat bejelentette új növényalapú darált sertéshúst helyettesítő termékét, melynek forgalmazását Kínában kezdi el. Növényalapú húspótól gyártóként arra törekszik a cég, hogy belépjen a jövedelmező ázsiai piacra termékeivel, melyeknek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Kínában.

Az emberek 8,9%-a éhezik és ez az arány folyamatosan növekszik

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sürgeti a világ 20 legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportot (G20), hogy a vírus időszak alatt is juttassanak elegendő élelmiszert a rászorulóknak.