Back to top

Az élelmiszer harmadát kidobjuk

Más-más okokból, de a fejlett és a fejlődő országokban is óriási mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás, amely felesleges környezetterhelést is jelent egyben. Mindez azért is nagy probléma, mert az élelmiszertermelés üvegházgáz-kibocsátása jelentős.

A probléma globális és olyan jelentős, hogy azt mondhatjuk: a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem emberek eszik meg – mondta el lapunknak Robert van Otterdijk. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szakértője erről az élelmiszerpazarlásról szóló konferencián beszélt, amelyet az OMÉK keretében rendeztek meg.

MMG - Az élelmiszer harmadát kidobjuk 2

 

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy kidobják, vagy állati takarmányként, komposztként hasznosítják, tehát valami egyéb felhasználás lesz a sorsa, nem az, amire szánták. Mindez különösen a környezetvédelem és a klímaváltozás szempontjából jelent nagy problémát. Az így végső soron a semmiért megtermelt élelmiszer ugyanis a világ üvegházgáz-kibocsátásának szignifikáns hányadát adja, vagyis hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Emellett ezen élelmiszermennyiség előállításához rengeteg erőforrást is fel kell használni, például termőföldet vagy vizet. Mindezt a semmiért – fogalmazott a szakértő.

Éppen ezért ezt a folyamatot meg kell állítani, és – felismerve, hogy ez egy nagy probléma – globális megoldást kell keresni Robert van Otterdijk szerint.

Az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett országokban az élelmiszer-veszteség jellemző, vagyis az élelmiszer véletlen, nem megfelelő kezelés miatt lesz fogyasztásra alkalmatlan, és ezért kell kidobni. Ennek oka a fejlesztések elégtelensége, a szegénység, amely miatt a termékpálya egésze, a feldolgozás és az élelmiszer elosztásának rendszere nem működik megfelelően.

Ezzel szemben az iparosodott világban, mint az Európai Unióban, és a hasonlóan fejlett országokban ezek a problémák nem léteznek – jegyezte meg a szakember. Az élelmiszerellátási lánc nagyon jól működik. Itt egészen más jelenség figyelhető meg: az élelmiszert, amely még alkalmas az emberi fogyasztásra, egyszerűen kidobják. Ez történhet a közétkeztetésben, az éttermekben és különösen a fogyasztóknál, a háztartások szintjén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

A rhododendron telepítés fortélyai

Hófehér, vérbíbor, narancs, rózsaszín, lila és a szivárvány ezernyi árnyalatával bontja szirmait a havasszépe májusban a Kámoni Arborétumban. Kertünk csodás színfoltja is lehet, ám könnyen csalódást is eredményezhet a rhododendron telepítés. A siker legfőbb titka a megfelelő helyre ültetés. Ám mielőtt belevágnánk a munkába, nem árt, ha megismerjük, mikor van esélyünk a sikerre.