A probléma globális és olyan jelentős, hogy azt mondhatjuk: a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem emberek eszik meg – mondta el lapunknak Robert van Otterdijk. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szakértője erről az élelmiszerpazarlásról szóló konferencián beszélt, amelyet az OMÉK keretében rendeztek meg.
youtube://v/_XWrfBIhvF4
Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy kidobják, vagy állati takarmányként, komposztként hasznosítják, tehát valami egyéb felhasználás lesz a sorsa, nem az, amire szánták. Mindez különösen a környezetvédelem és a klímaváltozás szempontjából jelent nagy problémát. Az így végső soron a semmiért megtermelt élelmiszer ugyanis a világ üvegházgáz-kibocsátásának szignifikáns hányadát adja, vagyis hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Emellett ezen élelmiszermennyiség előállításához rengeteg erőforrást is fel kell használni, például termőföldet vagy vizet. Mindezt a semmiért – fogalmazott a szakértő.
Az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett országokban az élelmiszer-veszteség jellemző, vagyis az élelmiszer véletlen, nem megfelelő kezelés miatt lesz fogyasztásra alkalmatlan, és ezért kell kidobni. Ennek oka a fejlesztések elégtelensége, a szegénység, amely miatt a termékpálya egésze, a feldolgozás és az élelmiszer elosztásának rendszere nem működik megfelelően.
Ezzel szemben az iparosodott világban, mint az Európai Unióban, és a hasonlóan fejlett országokban ezek a problémák nem léteznek – jegyezte meg a szakember. Az élelmiszerellátási lánc nagyon jól működik. Itt egészen más jelenség figyelhető meg: az élelmiszert, amely még alkalmas az emberi fogyasztásra, egyszerűen kidobják. Ez történhet a közétkeztetésben, az éttermekben és különösen a fogyasztóknál, a háztartások szintjén.