Back to top

Az élelmiszer harmadát kidobjuk

Más-más okokból, de a fejlett és a fejlődő országokban is óriási mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás, amely felesleges környezetterhelést is jelent egyben. Mindez azért is nagy probléma, mert az élelmiszertermelés üvegházgáz-kibocsátása jelentős.

A probléma globális és olyan jelentős, hogy azt mondhatjuk: a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem emberek eszik meg – mondta el lapunknak Robert van Otterdijk. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szakértője erről az élelmiszerpazarlásról szóló konferencián beszélt, amelyet az OMÉK keretében rendeztek meg.

MMG - Az élelmiszer harmadát kidobjuk 2

 

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy kidobják, vagy állati takarmányként, komposztként hasznosítják, tehát valami egyéb felhasználás lesz a sorsa, nem az, amire szánták. Mindez különösen a környezetvédelem és a klímaváltozás szempontjából jelent nagy problémát. Az így végső soron a semmiért megtermelt élelmiszer ugyanis a világ üvegházgáz-kibocsátásának szignifikáns hányadát adja, vagyis hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Emellett ezen élelmiszermennyiség előállításához rengeteg erőforrást is fel kell használni, például termőföldet vagy vizet. Mindezt a semmiért – fogalmazott a szakértő.

Éppen ezért ezt a folyamatot meg kell állítani, és – felismerve, hogy ez egy nagy probléma – globális megoldást kell keresni Robert van Otterdijk szerint.

Az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett országokban az élelmiszer-veszteség jellemző, vagyis az élelmiszer véletlen, nem megfelelő kezelés miatt lesz fogyasztásra alkalmatlan, és ezért kell kidobni. Ennek oka a fejlesztések elégtelensége, a szegénység, amely miatt a termékpálya egésze, a feldolgozás és az élelmiszer elosztásának rendszere nem működik megfelelően.

Ezzel szemben az iparosodott világban, mint az Európai Unióban, és a hasonlóan fejlett országokban ezek a problémák nem léteznek – jegyezte meg a szakember. Az élelmiszerellátási lánc nagyon jól működik. Itt egészen más jelenség figyelhető meg: az élelmiszert, amely még alkalmas az emberi fogyasztásra, egyszerűen kidobják. Ez történhet a közétkeztetésben, az éttermekben és különösen a fogyasztóknál, a háztartások szintjén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlődés előtt áll a kisüzemi sörfőzés a kereskedelmi törvény módosítása következtében

Fejlődés előtt áll a kisüzemi sörfőzési szektor a parlament által múlt pénteken elfogadott kereskedelmi törvény következtében, eszerint ugyanis megszűnik a vendéglátóhelyeken a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszere - mondta Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Kell-e nekünk kamillás kenyér?

A címbéli kérdésre a választ az augusztus 20-ai ünnepségek alatt, a Magyar Ízek Utcájában hozhatjuk majd meg, akkor kerülnek ugyanis a nagyközönség elé a Magyar Pékszövetség, idén már 9. alkalommal meghirdetett kenyérversenyén a legjobbaknak ítélt kenyerek.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Előretört a Lidl a kiskereskedelmi láncok rangsorában

Két helyet előreugorva második a Lidl Magyarország a hazai FMCG- (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piacon érdekelt kiskereskedelmi láncok üzleti rangsorában, amelyet a Trade Magazin közölt.

Olcsó húsnak sok a koronavírus-fertőzöttje

A döbbenetesen sok koronafertőzött vágóhídi munkásra és az emiatt újra bevezetett karanténra tekintettel a német médiát hetek óta foglalkoztatja az ágazat működési modellje, valamint a vendégmunkások és az átvevő nélkül maradt állattartók helyzete. A súlyos fejlemények nemcsak arra irányították rá a figyelmet, hogy miért pont a vágóhidakon képes ilyen villámgyorsan terjedni a fertőzés, hanem távlatibb dolgokra is. Magyarán, hogy mégis mi folyik ebben az egész ágazatban?

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

KSH: májusban 2,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma

Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel.

FAO: idén először nőttek a világpiaci élelmiszerárak

Júniusban idén először emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulására.

Magosz: nem lehet felkészülni az EU Közös Agrárpolitikájára

Nem lehet egy év alatt felkészülni az Európai Unió Közös Agrárpolitikájára, amit az új környezetvédelmi előírások, azaz a Zöld Megállapodás szerint kell kialakítani, mert ehhez egy teljesen új technológiára lenne szükség a mezőgazdaságban - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.