Back to top

Átfogó méhészeti konferencia az OMÉK-on

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) közreműködésével szakmai fórumot tartott az Elit -Méhészeti Szövetkezet az OMÉK-on.

A zártkörű rendezvényen a szövetkezet tagjai előadást hallhattak Tóth Péter OMME környezeti monitoring program felelősétől az elmúlt két év méhpusztulásainak vélhető okairól és az ezzel kapcsolatos tünetek osztályozásáról.

Szabó Katalin biológus a méz eredeti hatásának, mint funkcionális élelmiszer megőrzésének fontosságát hangsúlyozta előadásában.

Ábrahám Péter bioméhész gyakorlati tapasztalatait osztotta meg szintetikus mérgek használata nélküli, de mégis fenntartható méhészetéről – konvencionális szerektől mentes méhészeti technológiája évek óta működik, azaz veszteség nélkül lehet termelni vegyszerek használata nélkül.

Dohos László méhészvállalkozó az ökológiai méhészkedés ellenőrzésének megfeleltetéséről beszélt, egy teljes méhészeti év vonatkozásában az egész éves adminisztrációt gyakorlati példákkal bemutatva.

Csáki Tamás szövetkezeti vezető a motivációs tréning során bemutatta, hogy a méz hozzáadott értékét hogyan realizálják termelői kohézió keretében. A fórumon bemutatták a szövetkezet első saját márkás termék kampányát a Tudatos Fogyasztókat, ami egyszerre piaci alapon szervezett iskolás méz és népnevelő tanmese formájában megjelenő online kiadvány sorozat.

A kiadványsorozat célja, hogy már gyerekkorban kialakítsa és megerősítse az igényt az ismert eredetű, helyben termelt, környezetbarát termékekre.

A „játszva tanulás” módszert alkalmazva a kiadvány sorozat epizódjai az iskolai tavaszi félév elejétől minden páros héten jelennek meg epizódonként négy darab feleletválasztós kvíz kérdéssel. Minden páratlan héten a kérdések válaszai és magyarázata is megjelennek. A kiadvány sorozat online felülete az iskolás méz csomagolásán található QR kód segítségével érhető el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

Hazai méhlegelő - a nyári aszpektus fás hordásnövényei II.

A nyári időszakban - a hársakon túl - méhészeti jelentőségű, hordást biztosító fafajaink a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a virágos kőris (Fraxinus ornus). Az Országos Erdészeti Egyesület által életre hívott szavazáson mindkét fafajt megválasztották már „Az Év Fájának” (előbbit 2007-ben, utóbbit éppen tavaly), jelezve (csekély elterjedési területük ellenére) a fontosságukat.