Back to top

Felpörögtek a magyar agrár-startupok

A Kaposvári Egyetem Agrár és Környezettudományi Kara, valamint az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Agrár-Startup Ötletversenyt szervezett. Mindezt tették azzal a céllal, hogy támogassák azokat a fiatalokat, akik innovatív ötleteikkel képesek hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez.

Tossenberger János: Sok értékes gondolat válhat gyakorlattá
Fotó: viniczai
A verseny keretében olyan csapatok jelentkezését várták, akik új ötletekkel rendelkeznek többek között a mezőgazdasági gépek, állattenyésztési berendezések, kertészet, öntözéstechnika, élelmiszeripar, drónok, szenzorok, agrárinformatika, GPS-technológia, vállalatirányítás, öntözés vagy kommunikáció tekintetében, melyekkel a termelés hatékonysága környezetkímélő, fenntartható módon fokozható.

A versenyről és a szeptember közepén lezajlott döntő tapasztalatairól kérdeztük Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánját.

Az első országos Agrár-Startup Ötletverseny sikeres rendezvénynek bizonyult, különösen annak tükrében, hogy az agráriumot gyakran éri a vád, hogy nincsenek ötletek, nincsen innováció. Ez a verseny rácáfolt erre a vélekedésre.

Mind a középiskolai, mind az egyetemi szektorból szép számú jelentkezés volt. „Stimuláló hatással voltak az érdeklődésre a díjak is, melyeket meghatározó agrárvállalkozások ajánlottak fel”- középiskolások és egyetemisták kategóriában értékelték a versenyt.

„Mindkét szekciót végighallgatva nem láttam jelentős különbséget a tartalomban” - jegyezte meg, hogy a lécet magasra tették a jelentkezők. A másként gondolkodás, az innováció már a középiskolákban megindul, s felsőoktatásban tovább folytathatják ezt a munkát. Nagyon fontosnak tartja a hozzá kapcsolódó szemléletmódot. Összességében optimisták lehetünk a jövő agrárnemzedékét illetően.

A hagyományok megtartása mellett a mezőgazdaság gondolkodásra is késztet. Ezt jelzi az a szeptemberben Kaposváron rendezett szakmai konferencia, amelyen soha nem látott érdeklődés volt tapasztalható.

Ma már a gyakorló gazda is fontosnak tartja, hogy bekapcsolódjon az információ áramlásba, megismerje a szakmát érintő azon újdonságokat, melyeket a saját gazdálkodásában fel tud használni.

Ez egyébként az éppen zajló generáció váltás eredményének is betudható, már nem ódzkodnak az újtól, nem hivatkoznak arra, hogy 40 évig ez így volt jó.

A versenyt nézve, az informatikától a biotermesztésen át új megoldások, új technológiák bemutatásán keresztül minden fellelhető volt. Üdvözlendő, hogy ezek a „startupperek” a legkorszerűbb informatikai eszközöket a legnagyobb természetességgel beépítik mindennapos tevékenységükbe. A digitális világ rohamléptekkel foglalja el az életünket, s ebből az agrárium sem maradhat ki. Aki ezt nem ismeri fel, az lemarad a versenyben.

A versenyen már egy első fordulón túljutott csapatok mérkőztek meg, az együttgondolkodás, ezen belül az egyéni ötletek egybegyúrása volt jellemző. Mintegy harminc fiatal mutatta meg magát néhány perces prezentációkkal, országosan elismert személyek ültek a bíráló bizottságban, akik nem az internetről ismerik a szakmát.

A munka a verseny után sem állt meg. Az eseményt követően már befutott start-up cégek, sikeres vállalkozások keresték meg a csapatokat a további együttműködés, illetve segítség ígéretével. Ezekből pedig az egész hazai mezőgazdaság csak profitálni tud.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Támogatás az őszi munkák elvégzéséhez

Megkezdődik az agrártámogatások előlegfizetése október 16-án, mely a Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra a mezőgazdasági termelők részére, amely idén összesen 240 milliárd forintot tesz ki.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.