Back to top

Felpörögtek a magyar agrár-startupok

A Kaposvári Egyetem Agrár és Környezettudományi Kara, valamint az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Agrár-Startup Ötletversenyt szervezett. Mindezt tették azzal a céllal, hogy támogassák azokat a fiatalokat, akik innovatív ötleteikkel képesek hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez.

Tossenberger János: Sok értékes gondolat válhat gyakorlattá
Fotó: viniczai
A verseny keretében olyan csapatok jelentkezését várták, akik új ötletekkel rendelkeznek többek között a mezőgazdasági gépek, állattenyésztési berendezések, kertészet, öntözéstechnika, élelmiszeripar, drónok, szenzorok, agrárinformatika, GPS-technológia, vállalatirányítás, öntözés vagy kommunikáció tekintetében, melyekkel a termelés hatékonysága környezetkímélő, fenntartható módon fokozható.

A versenyről és a szeptember közepén lezajlott döntő tapasztalatairól kérdeztük Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánját.

Az első országos Agrár-Startup Ötletverseny sikeres rendezvénynek bizonyult, különösen annak tükrében, hogy az agráriumot gyakran éri a vád, hogy nincsenek ötletek, nincsen innováció. Ez a verseny rácáfolt erre a vélekedésre.

Mind a középiskolai, mind az egyetemi szektorból szép számú jelentkezés volt. „Stimuláló hatással voltak az érdeklődésre a díjak is, melyeket meghatározó agrárvállalkozások ajánlottak fel”- középiskolások és egyetemisták kategóriában értékelték a versenyt.

„Mindkét szekciót végighallgatva nem láttam jelentős különbséget a tartalomban” - jegyezte meg, hogy a lécet magasra tették a jelentkezők. A másként gondolkodás, az innováció már a középiskolákban megindul, s felsőoktatásban tovább folytathatják ezt a munkát. Nagyon fontosnak tartja a hozzá kapcsolódó szemléletmódot. Összességében optimisták lehetünk a jövő agrárnemzedékét illetően.

A hagyományok megtartása mellett a mezőgazdaság gondolkodásra is késztet. Ezt jelzi az a szeptemberben Kaposváron rendezett szakmai konferencia, amelyen soha nem látott érdeklődés volt tapasztalható.

Ma már a gyakorló gazda is fontosnak tartja, hogy bekapcsolódjon az információ áramlásba, megismerje a szakmát érintő azon újdonságokat, melyeket a saját gazdálkodásában fel tud használni.

Ez egyébként az éppen zajló generáció váltás eredményének is betudható, már nem ódzkodnak az újtól, nem hivatkoznak arra, hogy 40 évig ez így volt jó.

A versenyt nézve, az informatikától a biotermesztésen át új megoldások, új technológiák bemutatásán keresztül minden fellelhető volt. Üdvözlendő, hogy ezek a „startupperek” a legkorszerűbb informatikai eszközöket a legnagyobb természetességgel beépítik mindennapos tevékenységükbe. A digitális világ rohamléptekkel foglalja el az életünket, s ebből az agrárium sem maradhat ki. Aki ezt nem ismeri fel, az lemarad a versenyben.

A versenyen már egy első fordulón túljutott csapatok mérkőztek meg, az együttgondolkodás, ezen belül az egyéni ötletek egybegyúrása volt jellemző. Mintegy harminc fiatal mutatta meg magát néhány perces prezentációkkal, országosan elismert személyek ültek a bíráló bizottságban, akik nem az internetről ismerik a szakmát.

A munka a verseny után sem állt meg. Az eseményt követően már befutott start-up cégek, sikeres vállalkozások keresték meg a csapatokat a további együttműködés, illetve segítség ígéretével. Ezekből pedig az egész hazai mezőgazdaság csak profitálni tud.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Május közepétől teljes körű mezőgazdasági összeírás

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást készít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus, 2020 elnevezéssel.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.